Spirit Village

Bár már lassan a decemberi hónapba lépünk, mégis sokunknál most érzékelhető az őszi fáradtság jelei. Így összegyűjtöttem Nektek pár olyan segítséget, amivel újra kirobbanó formába hozhatjátok magatokat:

1. Kávé helyett, gyömbértea: Számomra mindennél fontosabb, hogy a reggelem nyugodtan induljon és legyen egy kis rituáléja a nap elejének. Legtöbbünkn rögtön a kávéfőző irányába indul, de most megosztok veletek egy igazi ébresztő italt, ami nem már mint a gyömbértea. A szervezetünk nagyon hálás lesz érte, ha fokozatosan “ébresszük” föl és a napunkat egy gyógyteával vagy citromos meleg vízzel indítjuk és a kávét majd csak az irodában fogyasztjuk el. Persze mindenki maga dönti el, hogy kinek mi a leghatásosabb, de én amióta meleg gyömbérteával indítom a napot, sokkal jobban érzem magam a bőrömben.

2. Aludj mélyen és legyél friss egész nap:  Ez az egyik legjobb módszer, hogy elkerüld az egész napos fáradtságot. Ehhez kell egy kis önfegyelem, de tényleg aranyat ér. Ami a legfontosabb, hogy igyekezzünk mindig ugyanabban az időben lefeküdni. Ne éjszakázzunk és az alkoholt is igyekezzük mellőzni, ha regenerálódásra és plusz energiákra vágyunk. A telefont elalvás előtt egy órával tegyük félre és vegyünk egy jó forró zuhanyt és olvassunk. Egy meleg citromfű tea vagy koffeinmentes gyümölcstea is nagyon jót tesz a szervezetnek, hogy felkészüljön az alvásra, pihenésre. Ha szépen felkészítjük a szervezetünket az alvásra és minőségien tudunk pihenni, akkor a fáradtság jelei is szépen lassan elszállnak. A minőségi élethez, kell egyfajta önfegyelem, de ha az ember erre vágyik akkor képes lemondani egy-két csábító magatartásról.

3. Mozogj: A mozgás feltölt, energiát ad és formában tart. Számtalan előnye van a mozgásnak és erre csak akkor jövünk rá igazán, ha “belevetjük” magunkat. Egy-két edzés után büszkék leszünk magunkra, de könnyen elhagyhat a lelkesedésünk is. Minimum 21 nap kell (nekem ennyi kellett), hogy “átbillenjek” és elkezdjem élvezni a sport szeretetét és az erejét. Figyelem, gyorsan függővé lehet válni! Ha nem a konditermet vagy az aerobik órát választjuk, akkor egy nagyobb séta vagy egy kisebb túra is csodákra képes. A mozgás, maga az élet és a legjobb ha ezt hetente többször is megtapasztaljuk! A jó közérzet alapjáért felel.

4. Felejtsük el a junk food-ot: Az étkezés kulcsszerepet játszik, hogy éppen mennyire érezzük magunkat fáradtnak. Ha minőségi tápanyagokat, rostokat és vitaminokat viszünk be a szervezetünkbe, akkor sokkal jobban fogjuk magunkat érezni és egy adag zöldturmix után, pedig garantáltan kicsattanuk az enerigától. Ha pedig gyorséttermi ételeket választjuk, akkor az a napi teljesítményünkön is érződhet.

5. Minőségi hétvégék, “pihenő órák”: Sokan úgy gondolják, hogy folyamatosan hajtani kell és nem szabad időt adni egy kis pihenésnek. Tudom milyen érzés az amikor az ember megállás nélkül dolgozik valamin és úgy érzi kevés neki a 24 óra, de idén ősszel ezt a párommal közösen is megtapasztaltuk, ami végül azt eredményezte, hogy mindketten betegek lettünk. Ilyenkor jön a kényszerszabadság és napokig képtelen vagy kimászni az ágyból. Így megfogadtam, hogy az egyensúlyra igenis figyelni kell. Azóta igyekszem mindennap egy kis pihenő időt is beiktatni, amikor megnézek egy részt a kedvenc sorozatomból vagy átlapozgatok egy magazint. A hétvégéket pedig nem vad bulizással töltöm, hanem regenrálódással és sok-sok alvással.

Számomra ezek azok a pontok, amiktől jobban érzem magam és amitől jobban kezelem az őszi fáradtságot. Nem kell mind megfogadni, ezek csupán az én bevált módszereim, ami akár másnak is hatásos lehet. 🙂

---

A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia

Szeretném az írásom elején leszögezni, hogy senkit nem célom megbántani és a bejegyzésben nem konkrét személyekről írok, hanem egy átfogó képről és ez pusztán az én jelenlegi szubjektív véleményem. 

Az elmúlt egy évben, a vártnál jóval nagyobb változások zajlottak le az életemben és megannyi szituációval találtam szemben magam. Ezek a helyzetek folyamatosan formáltak és közben faragtak a mondanivalómon és a gondolkodásmódomon is. Hosszú ideje figyelem magam, beleestem pár olyan buktatóba, amiből ki akartam szállni és az is megesett, hogy nem tetszett, amit közvetítek. A közösségi média ilyen téren sokszor tud veszélyes lenni, hiszen ahogy nekem se, úgy másnak sem mindig van fogalma arról, hogy mit és hogyan posztol. Sokunknál már megfigyelhető egyfajta tudatosság, de ehhez is jó sok idő és tapasztalat szükséges. Ami pedig a problémát jelentheti az maga, a felelősség. Sokan, ahogy sokszor én sem vagyok tisztában, hogy mekkora felelősséggel jár egy-egy vélemény megfogalmazása vagy egy-egy poszt feltöltése.

Úgy gondolom, hogy mindannyian emberek vagyunk, akik nem tökéletesek és akik a helyüket keresik ebben a világban. Pontosan ez az oka annak, hogy igyekszem senkit nem megbántani, mert én is sokszor voltam már az életben elveszve és semmi garancia nincs arra, hogy nem is leszek még útkeresőben.

Viszont ha az egyik ember keresi az útját, az még nem ok arra, hogy a másik ezt az utat kövesse, mert akartalanul is ezt látja példának. 

Igen, gondolok itt most a közösségi médiára, azon belül pedig az Instagramra. Egyik napról a másikra úgy éreztem, hogy nem tölt fel ez az egész applikáció és nem tetszik amit én is csinálok. Egy olyan útra tévedtem, ami beszívott, ahol úgy gondoltam (valahol tudatosan, valahol tudatalatt), hogy én értéket teremtek embereknek. Nem, most nem arról a szakaszról van szó, amikor kiadtam az első könyvemet és rengeteget írtam nektek. Itt arról van szó, amikor elcsendesedtem és csak felszínes tartalmakat posztoltam. Párizsról, Ralph Laurenről és egy adag önbizalomhiányról (amit nyilván senki nem vett észre).

Hova tűnt az a Claudia, aki mindig őszinte volt? Aki mindig is felvállalta a gondolatait? Akit nem érdekeltek a felszínes tartalmak?

Az Instagram nagyobb százaléka elment egy olyan irányba, amit mai fejjel kicsit sem tartok egészségesnek. Így döntöttem úgy, hogy rengeteg divatbloggert és különböző “influencert” követek ki és indulok el egy saját úton. Csak és kizárólag olyan tartalmakat szeretnék látni, amitől jobban érzem magam a bőrömben, ami inpirál és ami valami pluszt ad. Rájöttem, hogy ez egy nagyon de nagyon jó döntés volt, hogy nem félmeztelen nők és Chanel táskák jönnek velem szemben másodpercenként. Helyette egészséges receptek tömegestül, edzéstervek, jóga posztok vagy éppen idézetek az önszeretetről. Persze az érdeklődési köröm is változott, de mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy találja meg azt az utat, ami valóban neki szól, ami valóban inspirálóan hat az életére.

Ne engedjük, hogy az Instagram miatt elbizonytalanodjunk önmagunkban. Ne érezzük úgy, hogy a mi életünk egy centivel is kevesebbet ér, mert mi nem tudunk ilyen meg olyan képeket posztolni. Ne kövessünk olyan nőket, akikre nem tudunk felnézni, akik ártanak az önbizalmunknak. Nem látunk bele senki életébe és ez nem is a feladatunk. Mindenki azt közvetít amit csak szeretne és ez sokszor nem a valóság. Így kár bárkivel is hasonlítgatni. Merjük élvezni az életet és ne táplálkozzunk negatívan. Szűrjük meg, kiket akarunk követni, kik azok a nők akik valóban példát mutatnak.

A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia
Fotó: Pinterest, Josephine Skriver, Victoria’s Secret

Ha igazi őszi finomságra vágysz, akkor a sütőtökös-gombás rizottónál jobbat nem találsz. Nálam az egész család imádta és pár perc alatt el is fogyott, pedig egy jó nagy adagot készítettem. (Én nálam egyébként ez az egyik legnagyobb örömforrás). Így ha van egy szabad órád, akkor mindenképp ajánlom ezt a receptet, akár vasárnapi ebédhez, akár egy romantikus vacsorához a holnap estére.

Hozzávalók (4 főre):

• 30 dkg sütőtök
• 40 dkg csiperkegomba
• 3 ek vaj
• 1 nagy fej hagyma
• 1 kk fűszerpaprika
• 25 dkg rizottó rizs
• kakkukfű, rozmaring érzésre:)
• csipet só
• 1 liter alaplé
• 10 dkg parmezán
• Tálaláshoz: egy marék dió

1.A sütőtököt megpucoljuk és közepes darabokra felvágjuk. Majd egy edénybe helyezzük és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a sütőtököt. Lefedjük és puhára pároljuk.

2. A vajon üvegesre pirítjuk a felkockázott hagymát és hozzáaadjuk a fűszerpaprikát.

3. A gombát megtisztítjuk, (én szeretem úgy venni a gombát, hogy előre meg van tisztítva, így kevesebb időre lesz szükségünk) majd hozzáadjuk a hagymához. Erre jöhetnek rá a fűszerek: kakukkfű, rozmaring, só, bors. Én nem szeretem megmondani, miből-mennyit használjuk, főleg nem a fűszereknél. Ez mindenkinek a saját ízlésvilágára van bízva.:)

4. Ezután hozzáadjuk a rizottó rizst és üvegesre hevítjük. A hozzávalóknál nem írtam, de itt egy 1,5 dl fehér bort bátran ráönthetünk a rizsre (én kihagytam, ugyanis csak vörösbor volt a polcon).

5. Ha a bor elpárolgott, folyamatosan adjuk hozzá az alaplevet és kevergetjük a rizottónkat.

6. A puhára párolt sütőtökből kiöntjük a vizet és egy kis vajat, sót adunk hozzá majd botmixerrel pürésítjük. Ezután hozzáaadjuk a rizottóhoz és tovább kevergetjük és adagoljuk az alaplevet, amíg a rizs fel nem “duzzad” és az egésznek jó nem lesz az állaga. Közben pedig a parmezánt is beleszórjuk.

7. Tálaláskor dióval és parmezánnal dolgozzunk.

---

A receptet összeállította: Perepelica Claudia

Itt a hétvége és ez sokak számára fejtörést okozhat. Bárhogyan is álltam anyagilag, én mindig egy dologra sajnáltam a pénzt: ha nem töltött fel. Ez régebben gyakrabban előfordult, egy-egy átmulatott éjszaka után, amikor reggel nem szerettem volna a bankkártyám egyenlegét megnézni vagy éppen elindultam egy cipőt venni és több felesleges darabbal értem haza. Azért megsúgom az utóbbi, nem volt rám jellemző. Ezek azok a tevékenységek, amik kicsit sem töltöttek fel, egy-egy hosszú és fárasztó hét után, sőt…egyenesen úgy éreztem, hogy csak még jobban leszívott. Egy egész napom veszett kárba, mert előző este kicsit felöntöttem a garatra és úgy istenigazából a hétvégém a túlélésről szólt, mintsem a feltöltődésről.

Amennyiben aktívan követtek itt és más közösségi médiahálón is, akkor biztosan jól tudjátok, hogy nem szeretek úgy különösebben bulizni. Másnapos egy évben leosztva körülbelül egyszer szoktam lenni és most mondhatnám, hogy “nagymama” életet élek, de ez nem lenne teljesen igaz. De nem is szaporítanám tovább a szót, íme egy pár ötlet, amitől igazán feltöltődhetsz a hétvége alatt és újult elővel vághatsz neki az előtted álló hétnek úgy, hogy a bankkártyád is jól fogja magát érezni.

1.Tanulj: Számomra egészen elképesztő, hogy a mai világban a tanulás szó az sok esetben negatív töltetű, pedig ennek mindenképpen pozítivan kellene, hogy csengjen az ember agyában. Itt nem matematikai egyenletek megoldására gondolok, hanem tényleg olyan tanulásra, amit feltölt és jobb leszel tőle. Érdekel a főzés? Akkor tudj meg minél többet arról, hogyan tudsz egy isteni házi készítésű raviolit elkészíteni. Érdekel a marketing? Szerezz be könyveket és töltsd ezzel a szombat délutánodat. Tanulj és építsd magad. Egy forró tea vagy este egy pohár bor mindemellé és szeritem ezerszer többet ér, mint egy reggel ötre hazaérős éjszakázás.

2. Egy kis délutáni pihi: Amennyiben az ember otthonról dolgozik, akkor sem teheti meg, hogy ebéd után egy jót pihenjen. A hétvége viszont egy szuper lehetőség erre a kis édes semmiségre. Ebéd után ledőlni a kanapéra, a párunkkal és a kiskutyánkkal és élvezni egy-két óra erejéig a nyugalmat és békét, ami átjár az egész nappalin vagy hálószobán. Ez a pár óra, nagyon feltudja ám tölteni az embert. Ilyenkor fontos odafigyelnünk, hogy ne érezzünk lelkiismeretfurdalást azért, mert éppen nem mosunk vagy takarítunk, ez most másról szól.

3. Főzni valami finomat: Szerintem nem én vagyok az egyetlen, akit leköt a főzés és az ételek szeretete. Kísérletezni az ízekkel, alapanyagokkal és valami szuperet alkotni a konyhában, az egyik oka annak, amiért szeretek otthon ebedélni. A hétköznapokban is aktív vagyok a konyhában, de hétvégén több időm jut erre a remek feltöltődésre. El kellene menni bevásárolni? Próbálj meg nagyon kreatív lenni és nézz szét mit rejt a hűtő esetleg a spájz. Már három hozzávalóból is érdekes és finom dolgok születhetnek.

4. Jógázz otthon: Szuper YouTube videókra bukkanhatsz az interneten, ezt ajánlom a figyelmedbe. Élvezd ahogy megnyúlnak az izmaid, kifújod tudatosan a levegőt és újra hazatalálsz. Érdemes ilyenekre időt szánni. Feltölt, ellazít, erőt ad.

5. Séta a parkban: …vagy egy szép erdőúton, patak mellett. Szeretem, hogy nem kell sok minden a belső nyugalom eléréshez csak egy kis friss levegő és a természet maga. Sokan alulértékelik ezt a fajta feltötődést pedig ez tényleg csak adni tud.

Mindenkinek Kellemes Hétvégét kívánok!

 

Véleményem szerint egy egészséges kapcsolat, sok kis dologból tevődik össze. A tisztelet alapvető összetartó erő egy kapcsolatban. Ha a tisztelet nincs meg egy kapcsolatban, akkor az hosszútávon nem egészséges, így gondoltam arra, hogy összeszedem azokat a jeleket, amiből egyértelműen érződik, hogy a párod tisztel téged. Amennyiben az ellentétét fedezzük fel a kapcsolatunkban, akkor a döntésünkre van bízva, hogy mihez kezdünk vele. Érdemes beszélni róla és változást gyakorolni a kapcsolatra, amennyiben egészséges életre és kapcsolatra vágyunk.

1. Hosszú távra tervezünk: Szubjektív megítélésem szerint, az ismerkedési fázis után úgy van bárminek is értelme, ha a két fél alapvetően hosszú távra tervez. Bár időközben történhet bármi, ami miatt ez nem működik, ha alapvetően nem úgy áll a két fél egymáshoz, hogy hosszú távban szeretnének együtt lenni, akkor nem igazán látom értelmét. Tiszteljük a párunkat annyira, hogy nem egy éjszakára vagy egy hónapra szeretnénk őt magunk mellett tudni.

2. Nem hanyagoljuk el magunkat: Egy hosszútávú kapcsolatban előfordul, hogy az egyik fél vagy akár ennek hatására mindkét fél úgy érzi, hogy itt az ideje egy kicsit lazítani. Már rég lejárt a “kampányidőszak” amikor itt-ott jól kell teljesíteni, ma már ez nem fontos. Ami egyet jelent azzal, hogy messziről elkerülik a konditermet, elhanyagolják magukat majd ha külső hatásra megkérdezik mi a probléma csak legyintenek egyet és viccesen azt mondják, hogy ez a hosszúkapcsolat átka. (Mennyi de mennyi párnál hallottam ezt). Alapvetően ezt súlyos problémának tartom és a tiszteletlenségről tanuskodik. Ne engedjük ezt soha meg magunknak. Tiszteljük elsősorban önmagunkat, hogy odafigyelünk magukra és ezzel a párunkat is.

3. Ha valamit megígérünk, ahhoz tartjuk magunkat: A tisztelet alapvetően azt is jelenti, hogy ha mondunk valamit, akkor az úgy van. Ha megígérjük a párunknak, hogy éjfélre hazaérünk, akkor hazaérünk. Nem fél egyre, hanem éjfélre vagy éjfél előtt. Persze előfordulhat, hogy egy-egy indok miatt, valami nem úgy történik de azt mindenképpen fontos megbeszélni a partnerünkkel. A tiszteletlenség lesújtó szele, amikor az egyik fél nem veszi komolyan a párját és úgy gondolja, mondhat és ígérhet bármit, nem muszáj betartania.

4. Más nőkkel vagy férfiakkal nem flörtölgetünk: Nem azt mondom, hogy nem szabad rámosolyogni a recepciós lányra vagy bunkón kell viselkedni azzal a helyes felszolgálóval. Viszont a tisztelet alapvetően ott gyökerezik, hogy semmi olyat nem teszünk, amit fordított esetben nekünk sem tetszene a párunktól.  Fontos időben lefektetni ezeket a szabályokat egy kapcsolatban. Nem, én nem gondolom úgy, hogy egy kalitkában kell élni, de tiszteljük magunkat és a párunkat is annyira, hogy nem írogatunk más nőknek és férfiaknak “csak úgy” és nem flörtölgetünk más nőkkel és férfiakkal.

5. Nem vesszük természetesnek a pozítivumokat: Sokszor magától értetődőnek tartjuk, hogy a párunk egy üveg borral állít haza vagy értünk jön egy barátnős este után. A férfi is könnyen magától értetődőnek gondolhatja, hogy a nő kivasalja az ingeit vagy éppen egy meleg vacsorát készít neki. Szeretem, hogy a mi kapcsolatunkban sokszor hangzik el a “köszönöm” és a “te vagy a legjobb” mondat. Tiszteljünk annyira a párunkat, hogy nem vesszük alapvető elvárásnak ezeket az apró gesztusokat. Az egész kapcsolatot bearanyozza, ha hálásak vagyunk a másikért és ezáltal egyre több és több jót akarunk tenni egymásért.

6. Nem kiabálunk egymással: Bevallom ez számunka is nehéz, de úgy gondolom, hogy alapvetően a tisztelet arról árulkodik, hogy nem kiabálunk egymással és nem bántjuk egymást verbálisan sem. Persze nem vagyunk tökéletesek, van amikor egyszer-egyszer mindenkinek elgurul az a bizonyos gyógyszere, de úgy érzem, hogy törekednünk kell arra, hogy mindent nyugodtan és higgadtan tudjunk kommunikálni.

7. Odafigyelünk a másikra: Igen, ezt alapvetően mindenki teljesen normálisnak gondolja, de sokszor sok kapcsolatban elfeledkeznek erről a felek. Főleg a hosszabb távú kapcsolatokra jellemző, hogy egy idő után nem figyelünk annyira oda amennyire kellene. Milyen volt a másik napja? Mit élt át aznap? Mit szeretne a jövőben elérni? Hogyan tudnám ezzel segíteni? Vajon, minek örülne karácsonyra? Az apró figyelmességek, az őszinte együtt töltött idő tíz év után is annyira fontos, mint egy hónap után.

8. Nem engedjük, hogy a munkánk a kapcsolatunk rovására menjen: Bármennyire is vagyunk elfoglaltak, vezetünk céget vagy vagyunk felelősek nyolc országért, ha a magánéletünk felborul, akkor jó eséllyel mi is borulunk vele. Ha az embernek nagy a felelőssége, könnyen felborulhat az egyensúly és a társa csak arra lesz egy idő után figyelmes, hogy nem is tudja az idejét mikor beszélgettek egy jót vagy mikor hallgatta meg őt a párja úgy igazán. Céget vezetni, birodalmat építeni valóban egy életcél és hatalmas felelősség is egyben, de amenyiben párkapcsolatban élünk, nem tehetjük meg, hogy a férfi vagy nő ezt folyamatosan türelemmel és megalkuvással kezelje. A tisztelet ebben a szituációban azt jelképezi, hogy a férfi és a nő időt és energiát szán a kapcsolat működésére, nem engedi kicsúszni a keze közül a dolgokat.

A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia
Fotó: Pinterest, Christine Andrew @hellofashionblog

Párommal gyakran látogatunk thai éttermeket, ugyanis mindketten rajongunk az egzotikusabb-fűszeresebb ételekért. Nemrégiben egy isteni levest kóstoltunk a Tom Yum nevezetű thai éttermben és azóta volt, hogy hetente kétszer látogattuk az éttermet, csak a levesért. Próbáltam fejben elraktározni az ízeket, hogy akár egy otthoni verzió is legyen belőle, de mivel ugyanolyat soha nem szeretek alkotni, így felturbóztam és a saját ízlésemnek megfelelően készítettem el az első és nem utolsó thai levesemet. Ezt a receptet egyszerűen mindenkinek ajánlani tudom, aki rajong a thai konyháért, az egzotikusabb ízekért és megfázásra is valódi gyógyír (két tányér után már sokkal jobban éreztem magam a bőrömben).

Hozzávalók (4 személyre): 

• egy csomag Friss koriander (Budaörsi Virágpiac mellett van egy zöldség-gyümölcsös és ott lehet beszerezni)
• gyömbér (reszelve a levesbe)
• 3 db paradicsom
• 500 g csiperkegomba
• 3 db sárgarépa
• konzerves kókusztej ( Aldiban szoktam beszerezni és az egész konzervet felhasználom)
• 1 db lime
• 1 db vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• só
• friss bors
• kurkuma
• friss chili
• olívaolaj
• fűszerpaprika

Elkészítés: 

1. Az első pontnál szeretném kiemelni, hogy érzéssel és ízre főzök, így mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy használja az érzékszerveit, kísérletezzen.
2. A fokhagymát és a vöröshagymát üvegesre píritom a serpenyőben. (Olívaolajon)
3. A gombát a serpenyőbe teszem a hagymához és egy kis fűszerpaprikával megszórva tovább píritom.
4. Ezután kockára vágom a paradicsomot, (én szeretek mindig kétféle paradicsomból dolgozni az intenzívebb íz eléréséhez) és a serpenyőbe teszem majd körülbelül három percig píritom a seprenyő tartalmát. Kis vizet adhatunk hozzá.
5. Közben egy edénybe vizet töltök (nagyjából az edény feléig) és a megpucolt, felaprított répát beleteszem főni. Pár perc után a serpenyő tartalmát az edényhez hozzáadom majd beleöntöm a kókusztejet.
6. Friss gyömbért reszelek,, friss limeot csepegtetek a levesbe majd sózom, borsozom és ha van a konyhában kurkuma akkor azzal felturbózzom a levest.
7. Alacsony lángra teszem a főzőlapot és az edény tetejével lefedett levest főni hagyom.
8. Körülbelül egy 20-30 percet főztem, néha-néha megkavartam. Ez az idő tökéletes ahhoz, hogy az ízek összeérjenek
9. Tálaláshoz friss chilit és koriandert használok.

Megjegyzés: 

Akik hiányolják a levesből a húst, azoknak ajánlani tudom a húsos változatot is. Csirkével vagy garnélarákkal is elkészíthető a leves.

A receptet összeállította: Perepelica Claudia

 

1.Valójában egyikünk sem igazán tudja mit is csinál, ha valaki túlságosan is profinak tűnik, akkor jól tud színlelni: Miért akarjuk eljátszani, hogy profik vagyunk? Az élet túl rövid ahhoz, hogy bárki is profivá váljon, amatőrök vagyunk mind, kisebb-nagyobb kitartással. Ha erre a felismerésre eljutunk, nagy terhet veszünk le a vállunkról. Mi nők, hajlamosak vagyunk arra, hogy fenntartsuk a látszatot a tökéletes életükről. De minek? Valljuk be, nem vagyunk és nem is akarunk tökéletesek lenni. De vajon akkor miért akarunk annyi embert lenyűgözni magunk körül? Van egyáltalán értelme?

2.Ne akarjunk senkit se lenyűgözni: Az előző pontból kiindulva, hasznosnak tartom kiemelni, hogy ne akarjunk senkit sem lenyűgözni. Adjuk meg azt az örömet magunknak és a környezetünknek is, hogy képesek vagyunk 100%-an önmagunkat adni. Ne azért csináljunk vagy mondjunk bármit is, mert le akarjuk nyűgözni a másikat. Minél több nőnek szeretném ezt az üzenetet átadni, hogy merjen önmaga lenni és ne azért tegyen bármit is, mert valakit le akar kötelezni. Abban a pillantban, hogy merünk önmagunk lenni és nincsen hátsószándékunk, jelentős utak és valós, értékes dolgok nyílnak majd meg előttünk.

3. Senkire nincs szükséged, hogy boldog légy: Igen, lehet, hogy nem feltétlen hiteles ezt a mondatot leírnom, ugyanis hosszú ideje párkapcsolatban élek de mélyen belül úgy gondolom, hogy ehhez a sikeres és boldog párkapcsolathoz is elengedhetetlen, hogy önmagammal jóba legyek. Ez nem azt jelenti, hogy mindig boldog és kiegyensúlyozott vagyok, sőt! Ez közel sincs így. Van, hogy nem érzem jól magam, előfordul, hogy nem vagyok a helyzet magaslatán, mégis úgy gondolom, hogy minden nőnek el kell tudni fogadnia önmagát és nem arra összpontosítani, hogy párkapcsolatban legyen. Jó elmenni edzeni vagy főzni egy finomat. Hívjuk át a barátnőnket és borozzunk, adjunk hálát az életünkért. Keressük a jót és bízzunk abban, hogy az életünkben mindenki a megfelelő időben érkezik. Ne sürgessünk semmit. Ha visszanézek az eddigi életemre, mindig a nemvárt időben tobbant be a szerelem vagy éppen a siker kis szele.

4. Ne a gyengeségeidre fókuszálj és száműzd azokat az embereket az életedből, akik a nehezebb “énedre” összponosítanak: Figyeld magad körül azokat az embereket, akik folyamatosan arról adnak számot, hogy miben vagy rossz és mik a gyengeségeid. Az emberek többsége sokszor elfelejti, hogy nem mindig maga a személy a “rossz” könnyen meglehet, hogy rosszul döntött egy adott szituációban. Emiatt még nem kell leírni az ember személyiségét. Amit az életem során megtapasztaltam, hogy mindig is olyan embereket szeretnék magam körül tudni, akik nem ítélkeznek, akik mindenben mellettem vannak és akik mindig arra emlékeztetnek, hogy mik is az erősségeim és ha hibázok valamiben, nem ugranak nekem, inkább meg akarják érteni, mit-miért tettem. Ilyen barátokat, párkapcsolatot válasszunk, ha jól akarjuk érezni magunkat a bőrünkben. Gondoljunk csak bele, miért is akarnánk egy életen de akár egy óráig is azt hallgatni, hogy mik a gyengeségeink vagy miben vagyunk rosszak.

5. Bocsáss meg magadnak és mindig emlékeztesd magad arra, hogy emberből vagy: Hibázni emberi dolog és nem mindig tud az ember 100%-an hiteles maradni, attól függetlenül, hogy mennyire szeretne. Egy időben úgy éreztem, hogy fontos a legjobb énünket mutatni embertársaink felé, majd hamar rájöttem, hogy nem fontos. Miért ne lehetne az embernek rossz napja? Miért ne lehetne jó napja? Miért akarunk folyamatosan minden pillanatban mosolyt erőltetni magunkra és eljátszani, hogy minden a legnagyobb rendben? Lehetünk fáradtak, gondterheltek, boldogak és szomorúak is. Ezek pillanatok amiket megélünk és alapvetően pozítivan gondolkodom, nem esek kétségbe, ha a barátnőm felhív és azt kell mondjam neki, hogy: “Ma nagyon nehéz napom volt, veled miújság?”

+1. Légy kedves magadhoz: Rengeteg önsegítő könyv foglalkozik a témával és mindenki más és más oldalról szeretne meggyőzni, hogy úgymond kötelességünk minden pillanatban boldognak lennünk. Szerintem itt rontják el az emberek. Elvárásokat támasztanak maguk elé és úgy érzik “muszáj boldognak” lenni. Számomra a boldogság akkor érkezett el, amikor nem kezdtem el ezt hajszolni. Elkezdtem a  nyugalmat keresni a boldogság helyett. Szépen lassan az életem elkezdett átalakulni és lopva-lopva boldog pillanatok leptek meg. Fontos, hogy kedvesek legyünk önmagunkhoz, a nyugalmat és a békét megtaláljuk majd a boldogság is szépen lassan beköszönt, ha nem hajszoljuk.

Perepelica Claudia

Lehet apakomplexusom van, de könnyen meglehet, hogy hercegnő-szindrómában szenvedek. Bár egyikben sem vagyok 100%-ig biztos, így utána kerestem, mit is jelent pontosan a “hercegnő-szindróma” kifejezés:

“Smink nélkül sosem jelennének meg nyilvánosan sehol; a természetet csak az ilyen témájú filmeken és tematikus tévécsatornákon keresztül ismerik és szeretik; túrázásra, kempingezésre, kirándulásra lehetetlen őket rávenni. Betegesen irtóznak a pókoktól, a bogaraktól és mindentől, aminek 8, 6, 4, 2 vagy akár csak egyetlen lába van és mozog. Nem tudnak tankolni, és nem tudják bekötni az internetet. De szerencsére mindig van a közelben egy férfi, aki agyoncsapja a pókot, elhessegeti a darazsat, megtankolja a kocsit és beköti a netet. És a férfiak többsége ezért rendkívül hálás. A hercegnő ugyanis nemcsak hogy hagyja, hanem segíti is kibontakoztatni partneréből a férfit. A védő, oltalmazó, segítő, ’majd-én-megoldom’ ösztöneiket a férfiak szabadon kiélhetik a hercegnő oldalán. A hercegnőket meg kell hódítani.” (Forrás: http://elle.hu/test-lelek/2011/08/03/hercegno-szindroma/) 

Na akkor elemezzünk példának, engem: szeretek smink nélkül lenni, akár nyilvánosan is. Nem nagyon érdekel, hogy ilyenkor ki lát szépnek és ki nem. A külső szépség egyébként is múlandó vagy nincs igazam? Szeretek túrázni, főleg ebben az időben. Mászni, feldedezni és visszatérni a természetbe. A bogarakat viszont valóban nem kedvelem és úgy gondolom, hogy az internetet sem nekem kell bekötnöm. Tavaly egy nagyobb fenyőfát cipeltem haza a két kezemmel, mert a párom éppen európai körúton volt a barátjával, én pedig megakartam lepni egy szép fával. Az út alatt három férfi jött oda hozzám, hogy segíthet-e, de én büszkén és kicsit fáradtan közöltem, hogy nem kell, megoldom. (Érdekes paradoxonok, nemde?!) Mire hazaértem mindkét kezem remegett majd egy hét izomláz következett. Ugyanakkor megérte minden perc a fáradozásomat hiszen egy szép fa állt, az akkor még egyszobás lakásunkban.

Szeretem ha egy férfi valóban férfi mellettem és ha ő ott van, akkor nem hagyja, hogy a cipekedjek. Szeretem, ha a férfi fizet a randin (pénzéhes lennék?!), szeretem ha a férfi véd és oltalmaz. Kamaszként, nem kaptam meg azt a fontos “apai oltamat” így felnőttként sokszor vágyom arra az érzésre, amit akkor nem sajátítottam el. Szeretem ha tudok támaszkodni a férfira, ha csak én egyedül létezem mint nő, és a hűség nálam mindennél fontosabb. Engem valóban meg kell hódítani, soha nem adtam magam könnyen. Emiatt nem sorolom magamat jobb vagy rosszabb nőnek, pusztán az ösztöneim ezt súgták és súgják a mai napig. Úgy gondolom, egy férfi igenis tegyen azért, hogy a nő a bizalmába engedje. Lehet beképzeltnek hangzik, de én tényleg abban hiszek, hogy a mai világban így lehet kiszűrni a “normális férfiakat”. Na de akkor most vajon mi vagyok?! Milyen jelzők illetnek?

Hercegnő-szindróma ide vagy oda, én úgy gondolom, hogy ha egy férfit valóban érdekel egy nő akkor tegyen is érte. Soha nem szerettem az állóvizet. Nem is volt sok kapcsolatom és nem szórakoztam férfiakkal. Ugyanakkor ennek nyilvánvalóan kölcsönösnek kell lennie. A férfiak többsége alapvetően hiú. Sok nő úgy gondolja, hogy értelme van taktikázni vagy féltékennyé tenni egy férfit, de ez véleményem szerint nem jó. Nőként is fontos, hogy hűségesek és tiszták maradjunk, ne akarjuk megmutatni, hogy “mennyire népszerűek vagyunk”. A megfelelő férfi, anélkül is érezni és tudni fogja az értékeinket, hogy mi éppen “nagylányt játszunk”.

Mindig tudtam, hogy kit és mit akarok. Az élet pedig vett pár fordulatot, de én úgy gondolom, hogy nőként nagyon fontos, hogy megbecsüljük az értékeinket és tudjuk mire vágyunk. Ha pedig nem vagyunk tudatában a dolgoknak, akkor bízzunk az ösztöneinkben.

Bár már lassan két éve boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek, úgy gondolom, hogy minden kapcsolat más és más illetve nagyon összetett. Ezáltal nyilván mi magunk döntjük el mire is van szükségünk, de annyit elmondhatok, hogy egy kapcsolat sem tökéletes. Sok kompromisszumot igényel, de ha egy férfi rosszul bán veletek, akkor annak igenis hangot kell adni. Nőként úgy érzem és úgy gondolom, hogy soha sem szabad áldozat szerepbe bújnunk. Ne engedjük, hogy megtörténjen velünk az élet, válasszuk mi az életet!

Ha szeretnénk, hogy megbecsüljenek minket a férfiak, akkor először magunkat becsüljük meg. Ez a cikk egyértelműen szubjektív és nem kell mindennel egyetérteni, de én úgy gondolom, hogy nagyon is jól tesszük, ha a férfit nem fosztjuk meg a férfias tulajdonságaitól. Engedjük neki, hogy megtankolja az autónkat vagy kicserélje a villanykörtét. Engedjük, hogy meghívjon vacsorára, de ne felejtsük el megköszönni, ez attól még nem magától értetődő. Kerüljük az olyan férfiakat, akik csak szórakoznak velünk, legalábbis ha mi nem szórakozni akarunk. Szeressük ha egy férfi oltalmaz bennünket és ott segít ahol tud.

Ez nem azt jelenti, hogy mi nők cukorból vagyunk de most komolyan, kinek kellenek azok a híres-neves rosszfiúk?! Nem, szerintem nem szexi egy kockahas, hűség nélkül. Nem szexi, ha egy férfi csúnyán beszél a párjáról. Ahogy az sem vonzó tulajdonság, ha a férfi nem tud felelősséget vállalni a nőért. Természetesen ez fordítva is igaz. Hercegnő-szindróma ide vagy oda, ne hagyjuk elveszni a hűséget és a kitartást. Igazi, értékes kapcsolatok a mai világban is léteznek, de ahhoz egy döntés is társul. Akarjuk mi egyáltalán?

A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia

 

Üdvözöllek a megújult oldalamon. Valószínűleg neked is feltűnt, hogy a blog életében egy névváltás történt. Tegnap elbúcsúztunk a Fashion Capital névtől és mától Spirit Villageként működöm tovább. De honnan jött ez a név? 

Amikor 2014-ben megalapítottam a blogom, még gimnazista voltam és nem feltétlen voltam a tudatában, hogy mit is csinálok. Mint minden fiatal lány, én is úgy gondoltam, hogy a divat a mindenem. Így nem sok kreativitás kellett hozzá, hogy megszülessen a Fashion Capital. Az elején úgy gondoltam, a divatban fogok elhelyezkedni, ez lesz az életem. De valljuk be, minden fiatal lány kacérkodik ezzel a gondolattal, hogy a jövőben divattervező lesz vagy divatszekértő esetleg újkeletű hullámként: divatblogger.

Viszonylag elég korán, a blogom indulása után fél évvel csak azt vettem észre, hogy szeretek írni. Szeretek őszintén írni. Jól esik mondatokba foglalni, hogy min megyek keresztül, mik a nehézségeim vagy éppen mi az amitől boldog vagyok. Írtam párkapcsolatról, lelki nehézségekről és sok-sok cikk született a nőiességről is. Bár a bejegyzéseim nagy része megosztó volt, elkezdtek jönni az olvasók és a követők. Jobban szerettem írni az érzéseimről, mintsem bemutassam mi-mivel néz ki jól. Amikor divattal kapcsolatos tartalmakat gyártottam, erőltetettnek éreztem. Nem volt benne a lelkem és olyan “száraz” volt. A statisztikák is azt mutatták, hogy számomra nem ez az erősségem. De valamiért nem akartam bevallani magamnak. Pedig egyértelműen látszódott, hogy akár tizenötször nagyobb elérés született egy őszinte posztomról, mintsem a párizsi divathétről.

Milyen jó, ha az ember mindig változik, nyitott önmaga megismerésére és fejlődik vagy éppen stagnál de ha keresi magát, akkor előbb vagy utóbb célt ér vele. Megnyugtató volt a felismerés, hogy valójában mi is az erősségem és ehhez úgy néz ki évek kellettek. Így hát eldöntöttem, hogy tényleg csak azzal foglalkozom, amit magaménak érzek, ami a lelkem mélyéből jön. Számomra az értékteremtés lett a legfontosabb. Embereket szeretnék inspiráni, szeretném, hogy minél jobban érezzék magukat a bőrükben. A Spirit Village nem akar olyan üzeneteket közvetíteni, ami felszínes vagy éppenséggel nők önbecsülését húzza le. Sőt!

Ez egy olyan hely, ahol őszintén beszélhetünk arról, hogy mi zavar minket, adott esetben a közösségi médián. Hiszen valljuk be, manapság nehéz eligazodni az Instagramon és képtelenek vagyunk az életünket is helyén kezelni, ha folyamatosan mások életét látjuk, persze csak tökéletesen megkomponált fotókkal. Így ehhez is szeretnék egy kis eligazítást adni, de erről nemsokára egy könyv formájában is vallok Nektek. (Többi részletért még várni kell, leglábbis egy kicsit…)

Rengeteg önismerettel, egészséges életmóddal, recepttel és élményekkel foglak Téged itt mindig várni!

Nem is szeretném tovább szaporítani a szót csak szeretnélek köszönteni a megújult oldalamon és bízom benne, hogy sok erőt és motivációt fogsz találni ezen az oldalon vagy bármelyik más közösségi felületemen.( Jelenleg a Facebookra még várnom kell, ugyanis nem  fogadta el elsőre a névváltoztatást, de igyekszem ezt is mihamarabb “orvosolni”).

Köszönöm, hogy itt vagy. Hálás vagyok minden olvasómnak, követőmnek és remélem ez a névváltás neked is elnyeri a tetszésed. 

Az új logómat pedig köszönöm szépen Freud Ádámnak!

A rengeteg “hogyan csináld magad” könyv után egyszercsak észbe kaptam, hogy a való igazság az, hogy nem érdekel… Érdekes volt azt tapasztalnom magamon, hogy csak a saját belső hangomra szeretnék hallgatni. Régebben sokkal bizonytalanabb voltam és jobbról majd balról vártam a megerősítést. Elég vagyok?! Szerethető vagyok?! Sikeres vagyok?! Szeretnek egyáltalán az emberek?!

Úgy gondolom, hogy nem én lehetek az egyetlen aki szeret sok mindent megkérdőjelezni. Van, hogy a mai napig ezt csinálom. Szeretek több perspektívából látni egy adott helyzetet. De több dologra is rájöttem az elmúlt években és ma már végre eljutottam arra a pontra, hogy a saját érzéseimet és gondolataimat igyekszem követni. Nem mondom, hogy ez mindig 100%-an sikerül, de a 80-20 elvet itt is vallom. Fogadjátok sok szeretettel a gondolataimat arról, hogy hogyan tudom ma már tudatosan kezelni az emberek véleményét vagy egyéb más információkat. Ezt az írást se vegyétek készpénznek, ez csak egy kis “gondolat átadás” és csak remélni merem, hogy akár egy-két gondolattal többnek fogjátok érezni magatokat. Falatozzatok kicsiket belőle:

1. “Az embereknek mindig mindenről lesz véleménye”: Amikor a párom, a két üzlettársával belevágott álmai megvalósításába és megalapították a cégüket, akkor sokan voltak, akik próbálták őket lebeszélni. Kijelenthetem, hogy többen voltak azok a személyek, akik nem hittek benne, mint azok akik támogatták őket. Ma már egy sikeres és jól működő céget mondhatnak magukénak és most nem tartanának itt, ha anno az emberek véleményére hallgattak volna. Legyél bármilyen élethelyzetben, legyél bármilyen férfival vagy nővel együtt, az emberek szeretnek véleményt formálni és a kevésbé intelligens egyedek, szeretnek ítélkezni is. Így ezt a gondolatot mindennap észben tartom, hogy bármihez is kezdek, legyek boldog vagy szomorú, csináljak bármit is a világon az embereknek mindig lesz véleménye, de ez nem jelenti azt, hogy igazuk van vagy kezdeni kell valamit a véleményükkel. Én ma már csak elengedem és nem foglalkozom ilyesmikkel.

2. ” A barátok és a család is jót akar neked, de az ő véleményük sem mindig mérvadó”: Sokszor szeretem anyukám gondolatait meghallgatni és rajongok a barátaimért. Tényleg. (Ha most olvassátok, üzenem Nektek, hogy szeretlek Titeket!) De fontosnak tartom kiemelni, hogy ők sem látnak bele mindenbe, nem mindig találják el, hogy mi az ami nekem éppen boldogságot ad. Ők tényleg a legnagyobb jóindulattal állnak hozzám, de mindig emlékeztetem magam arra, hogy a saját boldogságom kovácsa egyedül én vagyok, így ilyenkor is fontosnak tartom, hogy a saját megérzéseimre hallgasak.

3. ” A HOGYAN LEGYÉL SIKERES és egyéb tartalmú könyveket sem szabad mindig készpénznek venni”: Jó ha az ember eljut arra a szintre, hogy szeretne hasonló témájú könyveket olvasni, nekem is volt egy hosszabb időszakom, amikor nagyon kerestem magamat és rengeteg gondolatot akartam magamba szívni. Viszont egy idő után rettentő frusztráló tud lenni, hogy rengeteg elvárást rak beléd és hirtelen mindent összezavar az agyadban. Én ezt többször tapasztaltam. Így most éppen a regényes időszakomat élem és most ezt élvezem. Szóval a rengeteg motiváló és önfejlesztő könyveket érdemes olvasni, de nem szabad mindent készpénznek venni. Legalábbis én így gondolom.:) Illetve fontosnak tartom azt is, hogy megnézzük ki írja az adott könyvet. Olyan ember aki valóban sikeres? Párkapcsolati tanácsokat se a tíz éve egyedülálló barátnőnktől fogadjunk el.

4. “Senki sem tökéletes”: Elcsépelt témának tűnhet, de mindig fontosnak tartom, hogy erre emlékezzünk. Mind csak emberek vagyunk, akik követnek el hibákat, mondanak meggondolatlan kijelentéseket és igyekeznek a legtöbbet kihozni (jó esetben) az életükből. Fontosnak tartom, hogy rendelkezzünk azzal a fontos tulajdonsággal, hogy tudjuk bocsánatot kérni és ne az egónk fölé helyezzük magunkat. Abban a pillanatban, hogy rájövünk emberek vagyunk és egyikünk sem tökéletes, már is kinyílnak a kapuk emberttásaink és maga az élet felé. Sokszr követtem már el hibát és fogok is hibázni, legyen szó egy tortáról vagy emberi kapcsolatról, de ezek is mind-mind tanítanak, így ha fejjel rohansz a falnak, akkor rohanj. Majd onnan megtanulod kiszedni magad.

5. “A párom gondolatai sem mindig az én gondolataim”: Ha két ember együtt él, akkor szinte kikerülhetetlen, hogy sok mindenben egy véleményen legyenek. A nagy könyvek szerint fontos, hogy a két pár hasonló értékrenddel és gondolatokkal rendelkezzen. Nálunk több olyan téma van, amiről ellentétes véleményt vallunk és nyilván rengeteg olyan téma is van, amivel mindketten ugyanannyira tudunk azonosulni. Itt is a 80-20 elvet tartom egészségesnek. Szóval én úgy gondolom, hogy az életben fontos, hogy megmaradjunk azok, akik vagyunk és hiába élünk együtt a szerelmünkkel, attól még lehetünk más állásponton és felnőttként pedig tisztelhetjük egymás nézőpontjait. Ugyanakkor a szerelmünk sem tudhatja 100%-an, hogy milyen munka tesz minket boldoggá vagy kit válasszunk legjobb barátnőnknek. Itt is fontosnak tartom, hogy a saját megérzéseinkre halgassunk.

A bejegyzést készítette, szerkesztette: Perepelica Claudia