5+1 tipp, hogy boldogabbak legyünk

1.Valójában egyikünk sem igazán tudja mit is csinál, ha valaki túlságosan is profinak tűnik, akkor jól tud színlelni: Miért akarjuk eljátszani, hogy profik vagyunk? Az élet túl rövid ahhoz, hogy bárki is profivá váljon, amatőrök vagyunk mind, kisebb-nagyobb kitartással. Ha erre a felismerésre eljutunk, nagy terhet veszünk le a vállunkról. Mi nők, hajlamosak vagyunk arra, hogy fenntartsuk a látszatot a tökéletes életükről. De minek? Valljuk be, nem vagyunk és nem is akarunk tökéletesek lenni. De vajon akkor miért akarunk annyi embert lenyűgözni magunk körül? Van egyáltalán értelme?

2.Ne akarjunk senkit se lenyűgözni: Az előző pontból kiindulva, hasznosnak tartom kiemelni, hogy ne akarjunk senkit sem lenyűgözni. Adjuk meg azt az örömet magunknak és a környezetünknek is, hogy képesek vagyunk 100%-an önmagunkat adni. Ne azért csináljunk vagy mondjunk bármit is, mert le akarjuk nyűgözni a másikat. Minél több nőnek szeretném ezt az üzenetet átadni, hogy merjen önmaga lenni és ne azért tegyen bármit is, mert valakit le akar kötelezni. Abban a pillantban, hogy merünk önmagunk lenni és nincsen hátsószándékunk, jelentős utak és valós, értékes dolgok nyílnak majd meg előttünk.

3. Senkire nincs szükséged, hogy boldog légy: Igen, lehet, hogy nem feltétlen hiteles ezt a mondatot leírnom, ugyanis hosszú ideje párkapcsolatban élek de mélyen belül úgy gondolom, hogy ehhez a sikeres és boldog párkapcsolathoz is elengedhetetlen, hogy önmagammal jóba legyek. Ez nem azt jelenti, hogy mindig boldog és kiegyensúlyozott vagyok, sőt! Ez közel sincs így. Van, hogy nem érzem jól magam, előfordul, hogy nem vagyok a helyzet magaslatán, mégis úgy gondolom, hogy minden nőnek el kell tudni fogadnia önmagát és nem arra összpontosítani, hogy párkapcsolatban legyen. Jó elmenni edzeni vagy főzni egy finomat. Hívjuk át a barátnőnket és borozzunk, adjunk hálát az életünkért. Keressük a jót és bízzunk abban, hogy az életünkben mindenki a megfelelő időben érkezik. Ne sürgessünk semmit. Ha visszanézek az eddigi életemre, mindig a nemvárt időben tobbant be a szerelem vagy éppen a siker kis szele.

4. Ne a gyengeségeidre fókuszálj és száműzd azokat az embereket az életedből, akik a nehezebb “énedre” összponosítanak: Figyeld magad körül azokat az embereket, akik folyamatosan arról adnak számot, hogy miben vagy rossz és mik a gyengeségeid. Az emberek többsége sokszor elfelejti, hogy nem mindig maga a személy a “rossz” könnyen meglehet, hogy rosszul döntött egy adott szituációban. Emiatt még nem kell leírni az ember személyiségét. Amit az életem során megtapasztaltam, hogy mindig is olyan embereket szeretnék magam körül tudni, akik nem ítélkeznek, akik mindenben mellettem vannak és akik mindig arra emlékeztetnek, hogy mik is az erősségeim és ha hibázok valamiben, nem ugranak nekem, inkább meg akarják érteni, mit-miért tettem. Ilyen barátokat, párkapcsolatot válasszunk, ha jól akarjuk érezni magunkat a bőrünkben. Gondoljunk csak bele, miért is akarnánk egy életen de akár egy óráig is azt hallgatni, hogy mik a gyengeségeink vagy miben vagyunk rosszak.

5. Bocsáss meg magadnak és mindig emlékeztesd magad arra, hogy emberből vagy: Hibázni emberi dolog és nem mindig tud az ember 100%-an hiteles maradni, attól függetlenül, hogy mennyire szeretne. Egy időben úgy éreztem, hogy fontos a legjobb énünket mutatni embertársaink felé, majd hamar rájöttem, hogy nem fontos. Miért ne lehetne az embernek rossz napja? Miért ne lehetne jó napja? Miért akarunk folyamatosan minden pillanatban mosolyt erőltetni magunkra és eljátszani, hogy minden a legnagyobb rendben? Lehetünk fáradtak, gondterheltek, boldogak és szomorúak is. Ezek pillanatok amiket megélünk és alapvetően pozítivan gondolkodom, nem esek kétségbe, ha a barátnőm felhív és azt kell mondjam neki, hogy: “Ma nagyon nehéz napom volt, veled miújság?”

+1. Légy kedves magadhoz: Rengeteg önsegítő könyv foglalkozik a témával és mindenki más és más oldalról szeretne meggyőzni, hogy úgymond kötelességünk minden pillanatban boldognak lennünk. Szerintem itt rontják el az emberek. Elvárásokat támasztanak maguk elé és úgy érzik “muszáj boldognak” lenni. Számomra a boldogság akkor érkezett el, amikor nem kezdtem el ezt hajszolni. Elkezdtem a  nyugalmat keresni a boldogság helyett. Szépen lassan az életem elkezdett átalakulni és lopva-lopva boldog pillanatok leptek meg. Fontos, hogy kedvesek legyünk önmagunkhoz, a nyugalmat és a békét megtaláljuk majd a boldogság is szépen lassan beköszönt, ha nem hajszoljuk.

65880a5fe09867a04f3a4df47bffa29b

Perepelica Claudia

Hercegnő-szindrómában szenvedek?

Lehet apakomplexusom van, de könnyen meglehet, hogy hercegnő-szindrómában szenvedek. Bár egyikben sem vagyok 100%-ig biztos, így utána kerestem, mit is jelent pontosan a “hercegnő-szindróma” kifejezés:

“Smink nélkül sosem jelennének meg nyilvánosan sehol; a természetet csak az ilyen témájú filmeken és tematikus tévécsatornákon keresztül ismerik és szeretik; túrázásra, kempingezésre, kirándulásra lehetetlen őket rávenni. Betegesen irtóznak a pókoktól, a bogaraktól és mindentől, aminek 8, 6, 4, 2 vagy akár csak egyetlen lába van és mozog. Nem tudnak tankolni, és nem tudják bekötni az internetet. De szerencsére mindig van a közelben egy férfi, aki agyoncsapja a pókot, elhessegeti a darazsat, megtankolja a kocsit és beköti a netet. És a férfiak többsége ezért rendkívül hálás. A hercegnő ugyanis nemcsak hogy hagyja, hanem segíti is kibontakoztatni partneréből a férfit. A védő, oltalmazó, segítő, ’majd-én-megoldom’ ösztöneiket a férfiak szabadon kiélhetik a hercegnő oldalán. A hercegnőket meg kell hódítani.” (Forrás: http://elle.hu/test-lelek/2011/08/03/hercegno-szindroma/

Na akkor elemezzünk példának, engem: szeretek smink nélkül lenni, akár nyilvánosan is. Nem nagyon érdekel, hogy ilyenkor ki lát szépnek és ki nem. A külső szépség egyébként is múlandó vagy nincs igazam? Szeretek túrázni, főleg ebben az időben. Mászni, feldedezni és visszatérni a természetbe. A bogarakat viszont valóban nem kedvelem és úgy gondolom, hogy az internetet sem nekem kell bekötnöm. Tavaly egy nagyobb fenyőfát cipeltem haza a két kezemmel, mert a párom éppen európai körúton volt a barátjával, én pedig megakartam lepni egy szép fával. Az út alatt három férfi jött oda hozzám, hogy segíthet-e, de én büszkén és kicsit fáradtan közöltem, hogy nem kell, megoldom. (Érdekes paradoxonok, nemde?!) Mire hazaértem mindkét kezem remegett majd egy hét izomláz következett. Ugyanakkor megérte minden perc a fáradozásomat hiszen egy szép fa állt, az akkor még egyszobás lakásunkban.

Szeretem ha egy férfi valóban férfi mellettem és ha ő ott van, akkor nem hagyja, hogy a cipekedjek. Szeretem, ha a férfi fizet a randin (pénzéhes lennék?!), szeretem ha a férfi véd és oltalmaz. Kamaszként, nem kaptam meg azt a fontos “apai oltamat” így felnőttként sokszor vágyom arra az érzésre, amit akkor nem sajátítottam el. Szeretem ha tudok támaszkodni a férfira, ha csak én egyedül létezem mint nő, és a hűség nálam mindennél fontosabb. Engem valóban meg kell hódítani, soha nem adtam magam könnyen. Emiatt nem sorolom magamat jobb vagy rosszabb nőnek, pusztán az ösztöneim ezt súgták és súgják a mai napig. Úgy gondolom, egy férfi igenis tegyen azért, hogy a nő a bizalmába engedje. Lehet beképzeltnek hangzik, de én tényleg abban hiszek, hogy a mai világban így lehet kiszűrni a “normális férfiakat”. Na de akkor most vajon mi vagyok?! Milyen jelzők illetnek?

Hercegnő-szindróma ide vagy oda, én úgy gondolom, hogy ha egy férfit valóban érdekel egy nő akkor tegyen is érte. Soha nem szerettem az állóvizet. Nem is volt sok kapcsolatom és nem szórakoztam férfiakkal. Ugyanakkor ennek nyilvánvalóan kölcsönösnek kell lennie. A férfiak többsége alapvetően hiú. Sok nő úgy gondolja, hogy értelme van taktikázni vagy féltékennyé tenni egy férfit, de ez véleményem szerint nem jó. Nőként is fontos, hogy hűségesek és tiszták maradjunk, ne akarjuk megmutatni, hogy “mennyire népszerűek vagyunk”. A megfelelő férfi, anélkül is érezni és tudni fogja az értékeinket, hogy mi éppen “nagylányt játszunk”.

Mindig tudtam, hogy kit és mit akarok. Az élet pedig vett pár fordulatot, de én úgy gondolom, hogy nőként nagyon fontos, hogy megbecsüljük az értékeinket és tudjuk mire vágyunk. Ha pedig nem vagyunk tudatában a dolgoknak, akkor bízzunk az ösztöneinkben.

Bár már lassan két éve boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek, úgy gondolom, hogy minden kapcsolat más és más illetve nagyon összetett. Ezáltal nyilván mi magunk döntjük el mire is van szükségünk, de annyit elmondhatok, hogy egy kapcsolat sem tökéletes. Sok kompromisszumot igényel, de ha egy férfi rosszul bán veletek, akkor annak igenis hangot kell adni. Nőként úgy érzem és úgy gondolom, hogy soha sem szabad áldozat szerepbe bújnunk. Ne engedjük, hogy megtörténjen velünk az élet, válasszuk mi az életet!

Ha szeretnénk, hogy megbecsüljenek minket a férfiak, akkor először magunkat becsüljük meg. Ez a cikk egyértelműen szubjektív és nem kell mindennel egyetérteni, de én úgy gondolom, hogy nagyon is jól tesszük, ha a férfit nem fosztjuk meg a férfias tulajdonságaitól. Engedjük neki, hogy megtankolja az autónkat vagy kicserélje a villanykörtét. Engedjük, hogy meghívjon vacsorára, de ne felejtsük el megköszönni, ez attól még nem magától értetődő. Kerüljük az olyan férfiakat, akik csak szórakoznak velünk, legalábbis ha mi nem szórakozni akarunk. Szeressük ha egy férfi oltalmaz bennünket és ott segít ahol tud.

Ez nem azt jelenti, hogy mi nők cukorból vagyunk de most komolyan, kinek kellenek azok a híres-neves rosszfiúk?! Nem, szerintem nem szexi egy kockahas, hűség nélkül. Nem szexi, ha egy férfi csúnyán beszél a párjáról. Ahogy az sem vonzó tulajdonság, ha a férfi nem tud felelősséget vállalni a nőért. Természetesen ez fordítva is igaz. Hercegnő-szindróma ide vagy oda, ne hagyjuk elveszni a hűséget és a kitartást. Igazi, értékes kapcsolatok a mai világban is léteznek, de ahhoz egy döntés is társul. Akarjuk mi egyáltalán?

90a7c7be528d9f461c9956cf78668078-2

A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia

 

Viszlát Fashion Capital, Hello Spirit Village!

Üdvözöllek a megújult oldalamon. Valószínűleg neked is feltűnt, hogy a blog életében egy névváltás történt. Tegnap elbúcsúztunk a Fashion Capital névtől és mától Spirit Villageként működöm tovább. De honnan jött ez a név? 

Amikor 2014-ben megalapítottam a blogom, még gimnazista voltam és nem feltétlen voltam a tudatában, hogy mit is csinálok. Mint minden fiatal lány, én is úgy gondoltam, hogy a divat a mindenem. Így nem sok kreativitás kellett hozzá, hogy megszülessen a Fashion Capital. Az elején úgy gondoltam, a divatban fogok elhelyezkedni, ez lesz az életem. De valljuk be, minden fiatal lány kacérkodik ezzel a gondolattal, hogy a jövőben divattervező lesz vagy divatszekértő esetleg újkeletű hullámként: divatblogger.

Viszonylag elég korán, a blogom indulása után fél évvel csak azt vettem észre, hogy szeretek írni. Szeretek őszintén írni. Jól esik mondatokba foglalni, hogy min megyek keresztül, mik a nehézségeim vagy éppen mi az amitől boldog vagyok. Írtam párkapcsolatról, lelki nehézségekről és sok-sok cikk született a nőiességről is. Bár a bejegyzéseim nagy része megosztó volt, elkezdtek jönni az olvasók és a követők. Jobban szerettem írni az érzéseimről, mintsem bemutassam mi-mivel néz ki jól. Amikor divattal kapcsolatos tartalmakat gyártottam, erőltetettnek éreztem. Nem volt benne a lelkem és olyan “száraz” volt. A statisztikák is azt mutatták, hogy számomra nem ez az erősségem. De valamiért nem akartam bevallani magamnak. Pedig egyértelműen látszódott, hogy akár tizenötször nagyobb elérés született egy őszinte posztomról, mintsem a párizsi divathétről.

Milyen jó, ha az ember mindig változik, nyitott önmaga megismerésére és fejlődik vagy éppen stagnál de ha keresi magát, akkor előbb vagy utóbb célt ér vele. Megnyugtató volt a felismerés, hogy valójában mi is az erősségem és ehhez úgy néz ki évek kellettek. Így hát eldöntöttem, hogy tényleg csak azzal foglalkozom, amit magaménak érzek, ami a lelkem mélyéből jön. Számomra az értékteremtés lett a legfontosabb. Embereket szeretnék inspiráni, szeretném, hogy minél jobban érezzék magukat a bőrükben. A Spirit Village nem akar olyan üzeneteket közvetíteni, ami felszínes vagy éppenséggel nők önbecsülését húzza le. Sőt!

Ez egy olyan hely, ahol őszintén beszélhetünk arról, hogy mi zavar minket, adott esetben a közösségi médián. Hiszen valljuk be, manapság nehéz eligazodni az Instagramon és képtelenek vagyunk az életünket is helyén kezelni, ha folyamatosan mások életét látjuk, persze csak tökéletesen megkomponált fotókkal. Így ehhez is szeretnék egy kis eligazítást adni, de erről nemsokára egy könyv formájában is vallok Nektek. (Többi részletért még várni kell, leglábbis egy kicsit…)

Rengeteg önismerettel, egészséges életmóddal, recepttel és élményekkel foglak Téged itt mindig várni!

Nem is szeretném tovább szaporítani a szót csak szeretnélek köszönteni a megújult oldalamon és bízom benne, hogy sok erőt és motivációt fogsz találni ezen az oldalon vagy bármelyik más közösségi felületemen.( Jelenleg a Facebookra még várnom kell, ugyanis nem  fogadta el elsőre a névváltoztatást, de igyekszem ezt is mihamarabb “orvosolni”).

Köszönöm, hogy itt vagy. Hálás vagyok minden olvasómnak, követőmnek és remélem ez a névváltás neked is elnyeri a tetszésed. 

spirit_village_facebook_12

Az új logómat pedig köszönöm szépen Freud Ádámnak!

5 gondolat, hogy miért ne hallgass másra

A rengeteg “hogyan csináld magad” könyv után egyszercsak észbe kaptam, hogy a való igazság az, hogy nem érdekel… Érdekes volt azt tapasztalnom magamon, hogy csak a saját belső hangomra szeretnék hallgatni. Régebben sokkal bizonytalanabb voltam és jobbról majd balról vártam a megerősítést. Elég vagyok?! Szerethető vagyok?! Sikeres vagyok?! Szeretnek egyáltalán az emberek?!

Úgy gondolom, hogy nem én lehetek az egyetlen aki szeret sok mindent megkérdőjelezni. Van, hogy a mai napig ezt csinálom. Szeretek több perspektívából látni egy adott helyzetet. De több dologra is rájöttem az elmúlt években és ma már végre eljutottam arra a pontra, hogy a saját érzéseimet és gondolataimat igyekszem követni. Nem mondom, hogy ez mindig 100%-an sikerül, de a 80-20 elvet itt is vallom. Fogadjátok sok szeretettel a gondolataimat arról, hogy hogyan tudom ma már tudatosan kezelni az emberek véleményét vagy egyéb más információkat. Ezt az írást se vegyétek készpénznek, ez csak egy kis “gondolat átadás” és csak remélni merem, hogy akár egy-két gondolattal többnek fogjátok érezni magatokat. Falatozzatok kicsiket belőle:

1. “Az embereknek mindig mindenről lesz véleménye”: Amikor a párom, a két üzlettársával belevágott álmai megvalósításába és megalapították a cégüket, akkor sokan voltak, akik próbálták őket lebeszélni. Kijelenthetem, hogy többen voltak azok a személyek, akik nem hittek benne, mint azok akik támogatták őket. Ma már egy sikeres és jól működő céget mondhatnak magukénak és most nem tartanának itt, ha anno az emberek véleményére hallgattak volna. Legyél bármilyen élethelyzetben, legyél bármilyen férfival vagy nővel együtt, az emberek szeretnek véleményt formálni és a kevésbé intelligens egyedek, szeretnek ítélkezni is. Így ezt a gondolatot mindennap észben tartom, hogy bármihez is kezdek, legyek boldog vagy szomorú, csináljak bármit is a világon az embereknek mindig lesz véleménye, de ez nem jelenti azt, hogy igazuk van vagy kezdeni kell valamit a véleményükkel. Én ma már csak elengedem és nem foglalkozom ilyesmikkel.

2. ” A barátok és a család is jót akar neked, de az ő véleményük sem mindig mérvadó”: Sokszor szeretem anyukám gondolatait meghallgatni és rajongok a barátaimért. Tényleg. (Ha most olvassátok, üzenem Nektek, hogy szeretlek Titeket!) De fontosnak tartom kiemelni, hogy ők sem látnak bele mindenbe, nem mindig találják el, hogy mi az ami nekem éppen boldogságot ad. Ők tényleg a legnagyobb jóindulattal állnak hozzám, de mindig emlékeztetem magam arra, hogy a saját boldogságom kovácsa egyedül én vagyok, így ilyenkor is fontosnak tartom, hogy a saját megérzéseimre hallgasak.

3. ” A HOGYAN LEGYÉL SIKERES és egyéb tartalmú könyveket sem szabad mindig készpénznek venni”: Jó ha az ember eljut arra a szintre, hogy szeretne hasonló témájú könyveket olvasni, nekem is volt egy hosszabb időszakom, amikor nagyon kerestem magamat és rengeteg gondolatot akartam magamba szívni. Viszont egy idő után rettentő frusztráló tud lenni, hogy rengeteg elvárást rak beléd és hirtelen mindent összezavar az agyadban. Én ezt többször tapasztaltam. Így most éppen a regényes időszakomat élem és most ezt élvezem. Szóval a rengeteg motiváló és önfejlesztő könyveket érdemes olvasni, de nem szabad mindent készpénznek venni. Legalábbis én így gondolom.:) Illetve fontosnak tartom azt is, hogy megnézzük ki írja az adott könyvet. Olyan ember aki valóban sikeres? Párkapcsolati tanácsokat se a tíz éve egyedülálló barátnőnktől fogadjunk el.

4. “Senki sem tökéletes”: Elcsépelt témának tűnhet, de mindig fontosnak tartom, hogy erre emlékezzünk. Mind csak emberek vagyunk, akik követnek el hibákat, mondanak meggondolatlan kijelentéseket és igyekeznek a legtöbbet kihozni (jó esetben) az életükből. Fontosnak tartom, hogy rendelkezzünk azzal a fontos tulajdonsággal, hogy tudjuk bocsánatot kérni és ne az egónk fölé helyezzük magunkat. Abban a pillanatban, hogy rájövünk emberek vagyunk és egyikünk sem tökéletes, már is kinyílnak a kapuk emberttásaink és maga az élet felé. Sokszr követtem már el hibát és fogok is hibázni, legyen szó egy tortáról vagy emberi kapcsolatról, de ezek is mind-mind tanítanak, így ha fejjel rohansz a falnak, akkor rohanj. Majd onnan megtanulod kiszedni magad.

5. “A párom gondolatai sem mindig az én gondolataim”: Ha két ember együtt él, akkor szinte kikerülhetetlen, hogy sok mindenben egy véleményen legyenek. A nagy könyvek szerint fontos, hogy a két pár hasonló értékrenddel és gondolatokkal rendelkezzen. Nálunk több olyan téma van, amiről ellentétes véleményt vallunk és nyilván rengeteg olyan téma is van, amivel mindketten ugyanannyira tudunk azonosulni. Itt is a 80-20 elvet tartom egészségesnek. Szóval én úgy gondolom, hogy az életben fontos, hogy megmaradjunk azok, akik vagyunk és hiába élünk együtt a szerelmünkkel, attól még lehetünk más állásponton és felnőttként pedig tisztelhetjük egymás nézőpontjait. Ugyanakkor a szerelmünk sem tudhatja 100%-an, hogy milyen munka tesz minket boldoggá vagy kit válasszunk legjobb barátnőnknek. Itt is fontosnak tartom, hogy a saját megérzéseinkre halgassunk.

2c5dc40b0a85152497eedf9f993ae911

A bejegyzést készítette, szerkesztette: Perepelica Claudia

8+1 TIPP: “Hogyan legyél jó nő?”

-Legalábbis szerintem…

1. Legyél őszinte, akkor is ha ez nem feltétlenül fog téged jobb színben feltüntetni: Sokszor viselkedtem már az életem során kiábrándítóan és minden egyes perc megérte. Mégha adott esetben ettől nem leszek “szebb és intelligensebb” nő, akkor is tudom, hogy nem akarom magamat jobb színben feltüntetni, mint aki vagyok. Ez vagyok én és ezek az én gondolataim. Mi értelme mást mutatni, mint aki valójában vagy? Emberből vagyok és ezt vállalom. Ez nem azt jeletni, hogy ordenáré stílusban viselkedem, mert az merőben messze áll tőlem, de kimondom amit gondolok és amit érzek.

2. Ne akarj feministának tűnni, ha nem vagy az: Úgy gondolom, hogy a legnagyobb probléma ott kezdődik, amikor egy nő nem tud önazonos maradni. Avagy azt mondja, hogy ő maga a hűség megtestesítője, miközben a való életben már vagy háromszor megcsalta a férjét vagy a párját. Úgy gondolom a legfontosabb dolog az életben, hogy önazonosak tudjunk maradni és vállaljuk azt akik vagyunk. Én például vállalom, hogy nem hiszek a feminizmusban. Szerintem egy nő legyen nő és egy férfi legyen férfi. Ha ott van mellettem a párom, akkor hadd ne én emeljem meg a 10 kg-os bevásárlózacskót. Nem azt mondom, hogy egy nő ne legyen vezető pozicíóban, de úgy gondolom egy egészséges kapcsolat úgy alakulhat ki, ha a szerepek a helyén vannak.

3. Egy nő nem udvarol egy férfinak és pláne nem megy rá nős/barátnős férfira!: Tudom-tudom új időket élünk és manapság egyre elfogadottabb, hogy egy nő kezdeményez, de szerintem ez ellentmond mindennek ami természetes. Egy nő ne udvaroljon! Egy nő legyen nő és legyen tartása! Véleményem szerint az alap ott indul, hogy ha egy férfinak barátnője, ne adj isten felesége van, akkor azt messziről elkerüli minden egy kicsivel is nagyobb intelligencia szinttel rendelkező nő. Ilyenkor pedig sokszor hallottam azt, hogy “na de az érzelmek”… hát igen sokszor megkapom, hogy ilyen téren nagyon is aggyal gondolkodom. Számomra az érzemek ilyen téren soha nem számítanak. Persze vannak ‘happy endek’ kis százalékban, de ilyenkor is a karma az, ami előbb vagy utóbb utolér.

4. Elveket kövess és ne másokat: Sokszor jutottam el oda, hogy olyan embereket tartottam nagyra, akikről végül kiderült egy-két nagyobb ellentmondás vagy éppen rájöttem, hogy az értékrendjük merőben más, mint az enyém így felesleges embereket 100%-os példaképnek tekintenem. Mindenkinek más az élethelyzete, más cipőben jár és mások az elvei, így egymásról példát venni közelről sem érdemes.

5. Egy ‘jó nő’ tudja, hogy milyen férfit szeretne maga mellé: Egy értékes nő tudja mire vágyik. Tudja, hogy mit szeretne. Nem fogad el olyan viselkedést ahol megalázzák vagy átvágják. Amint megérzi a hazugság kis szelét már menekül. Nagy általánosságban mind érett, őszinte kapcsolatra vágyunk. Így amennyiben olyan férfival találkozunk akinek az a legnagyobb célja a hétvégére, hogy elmenjen a sarki kocsmába vagy éppen az edzőterembe, hogy a haverjainak elmesélje, hány nővel volt a héten, attól fejvesztve menekülni fogunk. Korrektnek lenni férfias tulajdonság és az intelligens nők “rossz fiúktól” maximum egy ‘viszlátot’ akarnak.

6. Nem fél gyenge lenni: Egy ‘jó nő’ is sír vagy szomorú. Nem mindig kemény és megfontolt. Mer gyenge lenni, mer hibázni és mer nő maradni. Véleményem szerint a nőiesség ott kezdődik, hogy nem akarjuk magunkat elrejteni azért, mert éppen abban a szituációban elgyengeltünk. Ne akarjuk elfojtani magunkban az érzelmeinket, hiszen közel sem érdemes. Nyugodtan adjuk ki a gőzt, merjünk gyengék lenni, sírjunk de mindig álljunk fel! Soha nem tudhatjuk, hogy holnap mi vár ránk.

7. Soha nem taktikázik: Annyiszor hallottam, hogy megéri taktikázni, hiszen jóval több mindent el lehet vele érni. Én meg mindig ámulattal figyeltem, hogy egyes emberek mennyi energiát tudnak felőrölni ilyen marhaságokra. Taktikázni? Ugyan már, nem a gimnázium kilencedik osztályában vagyunk. Taktikázni egyszerűen nem érdemes, ha az ember boldog akar lenni. Az biztos, hogy én soha nem tudok és nem is tudtam érzésekkel és gondolatokkal szórakozni, mégha adott esetben többre is mentem volna vele. Hiszek abban, hogy minden úgy alakul, ahogy annak alakulnia kell, természetes módon.

8. ‘Egy jó nő’ mer természetes lenni: Sokan úgy képzelik el, hogy egy szép nő mindig tökéletes és makulátlan. Nincs rajta egy szőr szál sem és az arca és a haja is mindig rendezett. Pedig egy szép nő a természetességen alapszik. Amikor mer smink nélkül lenni napokat és így is bámulatos. A kisugárzása, a természetessége mind-mind vonzza magához a tekinteteket.

+1. Folyamatosan fejleszti magát: Itt nem arról van szó, hogy mennyi pénz ül a bankszámláján vagy hány diploma van a kezében. Itt most kizárólag arról van szó, hogy bárhol is tart most az életben, megragadja a lehetőségeket. Képezi magát, tanul és tapasztal. Akár 20 éves hölgyről beszélünk, akár 40. A kor nem számít csak a tanulni akarás.

98daa3b219accc69db1d9302170296e9

A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia

Őszi bakancslista / A kedvenc évszakom végre megérkezett /

Minden évben az egyik legsikeresebb posztnak ígérkezik az őszi bakancslistás írásom, arról nem beszélve, hogy számomra is az egyik legkedvesebb szerkesztésem, így természetesen idén sem maradhatott ki a hosszú őszi bakancslista. Fogadjátok sok-sok szeretettel.

1. Hyggekészlet vészhelyzetekre: avagy beszerezni a legfontosabb kellékeket a hűvösebb napokra. Hétköznaponként sokszor maradok kettesben önmagammal, ugyanis én a munkám nagyrészét itthonról végzem, a párom pedig általában hétig-nyolcig dolgozik majd az edzőterem felé veszi az irányt. Ez nálunk azt jelenti, hogy hétköznaponként sok-sok időt kell kettesben magammal tölteni, amit én csak ritkán bánok (de akkor nagyon), ugyanis ilyenkor igazi “hygge estéket” tartok. Mit is jelent ez pontosan? Gyertyát gyújtok, készítek egy vagy több különlegesebb teát és előveszem a kedvenc regényem vagy megnézek egy jó filmet. Így idén ősszel sem szabad megfeledkeznem felfrissíteni a teáskészletem, vennem pár jó illatú gyertyát és meglátogatni a könyvesboltot.

2. Gondosan megválogatni, hogy milyen típusú könyvet választok: Egy ideig rengeteg önsegítő, kioktató könyvet olvastam és akkor azt élveztem, arra volt szükségem. Viszont idén nyáron a kezembe akadt egy regény Mary Kay Andrews tollából, ‘Csajos esték’ a regény címe és végre azt éreztem, hogy teljesen kikapcsolom a külvilágot és elveszem a sorok közt. Ezt az érzést szeretem egy könyvben, amikor nem feltétlen kell gondolkodnunk rajta vagy agyalnunk, mert egyszerűen csak visz a sztori és rögtön elfeledkezünk arról, hogy hol vagyunk és kik vagyunk. Szóval idén ősszel ezt is felírtam a bakancslistámra: Csak olyan könyvet olvasok, ami elfeledteti velem a külvilágot és még többet szeretnék belőle. Most ezt a korszakomat élem, amikor ez esik jól. Ha nektek más típusú könyv a szimpatikus akkor úgy “olvasszátok” bele a bakancslistátotokba!

3. Első őszi albumom saját kézből: Pár napja vásároltam egy csodás fényképezőgépet a megspórolt pénzemből. Úgy döntöttem, hogy szeretnék többet kreatívkodni és több fotót készíteni, ugyanis eszméletlenül élvezem a pillanatokat megörökíteni. Annyiszor éreztem már azt, hogy “Miért nincs itt a kamerám?”. És nem, most nem a megszerkesztett és beállított Instagram fotókra gondolok, hanem a természetes, őszinte percekre. Így idén elhatároztam, hogy ha lehet mindig nálam lesz a kamera és megörökítem az őszi táj szépségét vagy a vasárnapi pihenős hangulatot és természetesen december elején kinyomtatom őket és albumba rendezem a fotókat.

4. Gyakorolni a hála érzését: Sokszor elfelejtjük, hogy nem a másik kertjét kell figyelni, hanem saját magunk életében kellene rendet tenni. Hogyan tehetünk rendet? A legelső és egyben a legnagyobb változást akkor tapasztaljuk, ha képesek vagyunk hálásak lenni. Fogadjuk el azt, ahol éppen tartunk az életben és ha nem tetszik, dolgozzunk azon, hogy ott legyünk ahol lenni akarunk. De mindennap történik valami, amiért hálásak lehetünk. Egészségesek vagyunk? Akkor már mondhatunk egy nagy köszönömöt. Idén ősszel pedig megfogadtam, hogy többször fogom gyakorolni a hála érzésését.

5. Elkészíteni a jól bevált gyömbéres sütőtökkrémlevest: Majd tejföllel, snidlinggel és tökmaggal tálalni a barátainknak! Mivel személy szerint imádok a konyhában lenni, így számomra elengedhetetlen a jobbnál-jobb ételek elkészítése. Annál pedig közel sincs jobb érzés, amikor a párod, a családod vagy a barátaid pár perc alatt befalják, amit te gondosan nekik készítettél. Az őszi hónapokban pedig garantáltan több levest készítek el a konyhámban, mint az év bármelyik másik részében.

6. Minél több “filléres estét” átélni: Avagy olyan kellemes programokat tervezni, amihez nincs szükség vastag bankszámlára. Szeretem amikor valami szerény és lassú…és a legjobb dolgok az életben valóban ingyen vannak! Hadd idézzek pár sort az egyik kedvenc kis könyvemből, amit Meik Wiking készített el nekünk: “A jó hangulatot vagy az együttlét érzését nem vehetjük meg. Nem lehetünk hyggében, ha rohanunk vagy aggódunk valami miatt, és az intimásteremtés művészetét sem pénzzel mérik, hanem idővel, érdeklődéssel és elköteleződéssel a körülöttünk lévők felé.” A filléres este szólhat egy jó társasjátékról vagy egy filmezős estéről. Esetleg a közös főzésről, sütésről!

7. Ellátogatni egy olyan városba vagy faluba, ahol nem jártam még: Minden szezonban igyekszem valami újat látni. Szeretem magamba szívni az új levegőt és a helynek az energiáját, ami minden kis falunak és városnak más és más. Az idei bakancslistám élén Zakopane és a Magas Tátra áll.

8. Olasz est a szerelmemmel vagy a legjobb barátnőmmel: Megszállottja vagyok az olasz kultúrának és ezt nem is szeretem titokba tartani. Az emberek, a szűk utcák és az ételeik mind-mind verhetetlenek és képtelen vagyok megunni. Ezt az olaszos hangulatot pedig szeretem becsempészni az otthonomba is, így idén ősszel készítek egy sajttálat szezonális gyümölcsökkel és pár pohár bor mellett szeretnék lazítani a számomra legkedvesebb társasággal.

9. Ha ősz akkor gombakrémleves!: Nincs hozzáfűznivalóm.

Creamy-Mushroom-and-Brie-Soup-800-2014

10. Elveszni a fák között: Azzal a legtöbben egyetérthetünk, hogy ősszel a legjobb kirándulni. Így az idei bakancslistámra hivatalosan is felkerült a kirándulás. Színes lombkoronák között, édes kis patakok és/vagy tavak mellett a csipős őszi levegőt belélegezni…garantáltan megéri! Az én egyik kedvenc helyem, ami meglehetősen közel van Budapesthez, az Tinnye. Ott található a híres Üvegtigris kis stand is, de érdemes a természetet is megcsodálni és felfedezni a környezetet, mert varázslatos helyekre bukkanhatunk.

11. Őszi dekorációba öltöztetni az otthonunkat: Dísztökök az ajtó előtt vagy a teraszon, “csak a hangulat” kedvéért. Illetve szeretnék venni egy zárható gyertyatartót az Ikeából, amit a teraszunkra helyezek. Egyik este pedig (akár minden este), egy nagy takaró és egy csésze tea mellett élvezni az egyre hűvösebb és csípősebb időt.

12. Beszerezni egy kötött takarót: Majd élvezni azokat az igazi kuckós hétvégéket, egy pohár Pinot Noir mellett.

13. Beszerezni az októberi British Vogue magazint: Amióta az eszemet tudom gyűjtöm a Vogue magazinokat. Én vagyok az, aki nemcsak az asztalra helyezi ezeket a magazinokat, hanem a szó szoros értelmében van, hogy a 2012-es novemberi lapszámot is előveszem, ha inspirációra vagy egy kis “löketre” lenne szükségem. Egyszerűen rajongok ezekért a kiadványokért és az őszi évszakban jönnek ki a számomra legkedvesebb szerkesztésekkel. Az idei októberi Vogue címplapján pedig a Beckham család mosolyog vissza ránk, ami különösen kedves számomra.

tumblr_mxchmpcA9l1s8hr78o1_500

14. Ezer év után, szeretnék libegőre ülni: Onnan pedig szeretnék lesétálni és közben gyönyörködni a tájban.

15. Elmenni csónakázni a Városligetbe: Tavaly is rajta volt a bakancslistámon, de nem jutottunk el… idén becsületesebbek leszünk. Szerintem nincs romantikusabb dolog csónakázni, akár anyukáddal akár a pároddal, barátoddal. A lényeg, hogy legyetek hálásak egymásnak!

16. Új illatfelhőt találni, ami tükrözi a személyiségem: A francia nők úgy vélik, hogy 30 év fölött már csak egy féle parfümöt érdemes egy nőnek használnia, amiről rögtön emlékeznek ránk. Akkor még kísérletezgetek egy keveset. Valami fűszeresre vágyom!

17. Gumicsizmában beülni egyet kávézni: Ősszel a kedvenc darabom a gumicsizma. Nekem egy jól bevált Hunter gumicsizmám van, amit az Answear oldaláról rendeltem még tavaly ősszel. Időtálló és számomra elképesztően stílusos egy darab.

18. Beszerezni egy otthoni mamuszt: és vígan mászkálni benne.

19. Áthívni a barátokat egy társasjátékos estére: Nincs is felszabadítóbb érzés, mint belemerülni egy jó társaságba és egy jó játékba a számodra kedves emberekkel. Igazi feltöltődés és az otthonodat is rengeteg pozitív energiával töltöd fel. Ne felejts el valami finomságot sütni!

20. Arctisztítás: Bevallom nem szoktam kozmetikushoz járni, szerencsés vagyok a bőrömmel, de úgy érzem lassan ideje bejelentkeznem egy alapos mélytisztításra.

21. Szelektálni!: Túl vagyunk egy újabb költözésen és ilyenkor mindig jó érzéssel tölt el, hogy rengeteg cuccomtól váltam meg. Szeretem ha a lakásunk és a gardróbunk is átláható és letisztult. Rengeteg időt spórolok meg azzal, hogy a ruhatáram átltható és egyszerű alapdarabokra építek. Mindig van egy pár bevált darab a szekrényemben, így nem szoktam sokat gondolkodni, hogy mibe bújjak bele.

22. Beszerezni egy kockás pizsamát: Nekem ez a pont már kipiálódott, de csak ajánlani tudom. Nyáron nem szeretek pizsamában aludni, de ősszel egyenesen rajongok érte. Én egy piros kockás szettet szereztem be, te milyen fogsz?

23. Lelassítani: Ez minden évszakban szuper, de úgy érzem ősszel a legjobb és a legaktuálisabb. Persze most jöhetnek a gondolatok, hogy miért nem lehet és miért nem működik, hiszen valakinek dolgozni is kell vagy a gyereket elvinni az óvodába, de ez kizárólag csak rajtunk múlik. Lassítsunk, akár arra az egy órára és töltekezzünk. Lássuk meg az apróságokat, amik valóban boldoggá tesznek és ne hajszoljuk az életünket és magunkat.

our-100-best-photos-of-the-week-20160117-80

24. Hosszú elnyúlos reggeli az ágyban: Ne gondolkozzunk azon, hogy éppen mosni kell vagy takarítani… Szeressük ezeket a perceket, órákat és ne elvárásokat tegyünk magunk elé, hanem most egy kicsit élvezzük amink van. Mondjuk egy pohár frissen facsart narancslét és a vajon elkészült rántottánkat.

25. “A favágó stílus”: Ősszel rögtön elkap ez a hangulat. Amikor a kockás ingek, a farmerek és a gumicsizmák szerelmesei leszek. Rajongok a favágó stílusért, szerintem férfiaknak és nőknek egyaránt jól áll.

26. Délutáni szieszta összebújva: A pároddal vagy a kutyáddal, de ilyenkor ez annyira kellemes tud lenni. Közben besötétedett?! Vegyetek magatokhoz egy jó nagy tál pop cornt és nézzetek egy jó filmet, összebújva!



A bejegyzést készítette, szerkesztette: Perepelica Claudia

Nem minden arany, ami fénylik

IMG_7099

IMG_7479IMG_7034

Éreztétek már úgy, hogy nem találjátok magatokat? Volt már olyan érzésetek, hogy csináltok valamit, amiben nincs benne a lelketek? Amit úgy isten igazából nem is élveztek? Eljutottatok már arra a pontra amikor ráeszméltetek, hogy senkit nem akartok utánozni csak önmagatok akartok maradni? Volt már ehhez hasonló gondolatotok vagy érzésetek?!

Ugyanis én ezeken a fázisokon mentem keresztül az elmúlt hónapokban. Kerestem magam és folyamatosan emésztettem magam, hogy “jó-jó, de valamiért még sem érzem az igazinak”. Ráeszméltem arra, hogy az Instagramot nem a megfelelőképpen használtam. Olyan nőket követtem, akiktől nem pluszt kaptam, hanem elvárást. Ráeszméltem arra, hogy én nem akarok világméretű divatblogger lenni és én nem akarok úgymond egy “lufi” lenni. Mit jelent számomra a lufi kifejezés?! Nekem azt jelképezi, hogy kivülről gyönyörű csomagolásban van, de amint beleharapnék már nem kapok belőle semmit. Nincs benne tartalom csak a külsőségeket látjuk. Persze engem nem zavar ha az emberek ezt szeretik nézni, hiszen mások vagyunk és mindannyiunkat más az ami éltet.

Egészen felemelő érzés volt, hogy eljutottam erre a felismerésre. Felfogtam, hogy ha az emberek irreális dolgokhoz hasonlítják az életüket, akkor soha sem lesznek boldogok. Rájöttem, hogy engem jobban vonzanak a jó ételek, a szép otthon, az önszeretet vagy éppen az utazás, minthogy megállás nélkül pózoljak és ne tudjam két percre se letenni a telefont. Nagyon jó volt látni, hogy mennyi pozitív üzenetet kaptam arra a cikkemre, ahol a hangulatos otthonról írok, míg az “üresfejű hangulat mentes” fotókra, szinte ailg-alig érkezett visszajelzés.

Úgy gondolom, hogy a mai világban az emberek arra vágynak a legjobban, hogy egy kicsit kikapcsoljanak. Amikor az ember hazamegy a munkából, sokkal jobban esik neki egy tartalmas bejegyzést olvasni és hangulatos fotókat nézegetni, mint a külsőségeket hajszolni. Az életet értékelni kell és nem hajszolni. Így igazán felemelő érzés, hogy az őszt újult erővel kezdem és új koncepcióval.

Közben pedig egy új projekten is dolgozni kezdtem és ehhez sokatokkal ültem le beszélgetni, ami igazán felemelő érzés volt. Egy hozzám közel álló baráttól pedig nagyon de nagyon őszinte sorokat kaptam a postaládámba, amit név nélkül szeretnék itt veletek megosztani. Szerintem ezekbe a sorokba, minden benne van:

“Fáradtan hazaérsz, leülsz a kanapéra, és megnyitod az instagrammod, észre sem veszed de egy-másfél óra elrepül, a pozíciód nem változik még mindig a kanapén ülsz, viszont valahol a lelked mélyén nagy változás ment végbe. Megnézted ki milyen új táskát, ruhát, cipőt kapott, épp merre nyaral, és milyen jó barna, nem is beszélve arról hogy mennyire jól néz ki az aktuális párja, és milyen jó kocsit kapott XY. Alapvetően beindul az emberben egy hasonlítási folyamat, én magamat pozícionálom a világban valahova, és ezt a pozíciót nagy részben a külsőségek adják.

Ott a kanapén ülve, talán épp nem a legjobb passzban, alulpozicionáljuk magunkat, és a saját életünket; szürke kisegérként tekintve saját magunkra. Ilyen szempontból óriási személyiségromboló hatása van az instagramnak. Ugyanakkor azt is látni kell, ahogyan a mondás is tartja, nem minden arany ami fénylik; ezek mögött a képek mögött sokszor több óra munka van, kitalálni a helyszínt, megtalálni azt az embert aki addig készíti a képeket amíg nem lesz tökéletes, tökéletes ahhoz, hogy jöhessen a finomhangolás: a színek összehangolása, a fények beállítása, a szűrő kiválasztása.. hiszen egy kép akkor lesz igényes és szép a feeden, akkor fog beleilleni az idilli összképbe, hogyha mindezeken a folyamatokon átesik. Manapság a social média felületek szolgálnak leginkább reklámozásra, és bizony a bloggerkedés, vloggerkedés is ugyan olyan kemény szakma mint bármelyik másik.

A social média kiválasztottaira a véleményvezér kifejezést ragasztották, de véleményem szerint ez a ferde valóságot tükrözi, hiszen a szépen beállított, és elkészített pozitív pillanatok nem szolgálják a vélemények vezérlését. Utopisztikus világban élnénk ha valóban csak jó dolgok történnének velünk; márpedig az instagram felületén nagy részt csak ezeket osztjuk meg, ezeket követhetjük figyelemmel. Ugyanakkor a negatív tapasztalások is mind a mi épülésünket szolgálják, olyannyira, hogy ha nincsenek negatív hatások, egy idő után a pozitívakat sem tudjuk olyan mértékben megélni.

Úgy gondolom sok fiatal fiú és lány önmaga kereséséhez is előszeretettel használja az instagram felületét.. “ilyen szeretnék lenni; ilyen házat, kocsit, társat szeretnék magam mellé”, ezzel mindaddig nincs is baj amíg ezek építő jellegű célok; de amint türelmetlenséget, kellemetlenséget, esetlegesen teljesíthetetlen elvárásokat támaszt felénk ez az elképzelés onnantól a növekedésünk gátját szabja!Az instagramot inspirációgyűjtésre használom leginkább, jó látni hogy ki milyen sikereket ér el, milyen sikeres, még ha ez csak a felszín is. De tudom, hogy ez nem az ő teljes élete, ez csak egy online felület; és lehet hogy épp abban a pillanatban amikor én a kanapén fáradtan a feedjébe merülve böngészem a szebbnél szebb képeket; valahol ő is épp ezt csinálja, egy másik felhasználó oldalán.”


A fotókat Zsalek Balázs készítette

A szöveget írta, szerkesztette: Perepelica Claudia