2014-et írtunk, amikor az első írásaim megjelentek, ebben az évben is sok minden történt velem. Több szempontból meghatározó évem volt. Szerelmes voltam? Talán. Tudtam ki vagyok? Dehogy! De próbálgattam magam és nem féltem felvállalni a véleményem, az érzelmeimet meg csak próbáltam megfejteni, de bevallom őszintén ezek a mai napig nehezen mennek. Sorban kezdtek megszületni a cikkek. A cinizmus, felsőbbrendűség, naivság és ítélkezés mind-mind megtalálható volt az írásaimban. Embereket akartam volna a változásra kényszeríteni, a naiv kis lelkemmel, mert nem értettem akkor a világot. Sokszor a mai napig sem értem, de ma már senkit nem kényszerítek a változásra. Rhona Byrne könyvében olvastam a következő sorokat: “Nemes törekvés másokat változásra buzdítani a jó érdekében, ehhez azonban békén kell hagynod őket, s magadnak kell nemesebbé válnod.”
Teltek a hónapok, az évek és érkeztek a bejegyzések, ilyen címekkel:
-“Férfiaknak az Erős Nőkről”
-“9 különbség nő és lány között”
-“Erős Nők 10 szabálya”
-“Újradefiniálva az ‘ERŐS NŐ'”
-“Miért félnek az erős nőktől a férfiak?”
2014, 2015, 2016, 2017…sorra születtek meg a cikkek és a kedvenc témám kétségkívűl az “Erős Nő” volt. Visszatekintve, egyetlen posztomtól sem válnék meg és jó látni ezt a fajta személyiségfejlődést, ha lehet ezt így nevezni, ahogy az összes évemnek nagy szerepe van, hogy ma az vagyok “aki”.
Minden egyes írásom merőben nagy befolyásoló erővel bírt. Az adott élethelyzetemtől kezdve, az akkori mentális és fizikai állapotomtól. Ha visszaolvasom ezeket a kis szösszeneteket, a mai napig vannak benne olyan mondatok amikkel azonosulni tudok, de olyan is van, amit mai fejjel piros tollal áthúznék, hogy NEM! Egy erős nő nem ilyen. Meg amúgy is, mi és ki az aki erős? Mégis ezek a cikkek hatalmas látogatottsággal bírtak és sorra lettek megosztva, amiért örök hálám Nektek és erre szoktam mindig azt mondani, hogy ne azonosuljatok az összes sorommal. Lehet egy mondat lesz, amit ma “hazavisztek”, amit ma erőként éltek meg.
Mit mondanék ma az erős nőkről? Elsősorban megkérdőjelezném a saját életemet. Voltam nagyon szerelmes leányzó, aki saját magát lejáratva viselkedett de nem érdekelte. Aki felett az érzelmek elhatalmasodtak és kész, vége: nem tudott viselkedni. Voltam kimért nő, aki a Ritzben teázott és csak a “jégkirálynő” jelzőt lehetett akkor használni rólam. Éltem együtt férfival, nem egy évet. Viselkedtem hisztis kislányként (milyen érdekes, hogy a cikkeimben mindig kiemeltem, hogy egy igazi nő, nem hisztizik), majd voltam végzet asszonya. Volt, amikor eltartottak és nem dolgoztam. De várjunk csak egy igazi Nőnek van saját egzisztenciája, nemde?! Remélem érzitek az öniróniát. Volt, hogy visszaengedtem az exemet és nem jártam vele, de mégis megtörtént, ami megtörtént. De egy igazi Nő ha valamit lezár, akkor lezár nemde?! Volt amikor egy egész fenyőfát cipeltem, egyedül nőként, hogy meglepjem vele az akkori páromat, mert szerettem volna mosolyt látni az arcán. Voltam gondoskodó háziasszony, hisztis kislány, hős szerelmes, normális és nem “normálisan” viselkedő lány.
Akkor most vegyük át, hogy pontosan mit is jelent az erős nő. Ugyanis csak egy dologra jövök rá, hogy nem kell kategorizálni. Minden úgy jó ahogy van. Saját magam példáját felhozva: valakinek sok vagyok, valakinek kevés. Valaki látja bennem azt, amit más nem és van aki másban szeretné megtalálni az igazit. Bárhogyan is van, teljesen rendben van.
Egy dologból viszont nem engedek, az a boldogság. Közhelyesen hangzik és nem lehetünk minden pillanatban boldogok, viszont éreznem kell, hogy élek. Magamba szeretném szívni a napot, a levegőt, a vizet és a tüzet. Vágyom a lángra, az életre és a rengeteg mosolyra. Jó úton vagyok. Ki mit gondol rólam?! Ki mit gondol a cselekedeteimről, döntéseimről?! Hidegen hagy, amíg a lelkemben béke és tűz lángol az arcomon meg ott a mosoly. Erős nő ide vagy oda.
A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia
Kép forrása: Pinterest
Spirit Village 