Ezen a héten leszünk Ádámmal 4 hónaposak és egy hónapja élünk együtt, Budapest szívében. Bevallom őszintén néha magam sem hiszem el, hogy ilyen “gyorsan” belevágtunk a “nagy betűs életbe”, de a helyzet a következő: semmilyen kérdőjel nem volt bennem.
Egyesek tátott szájjal figyelték a lépéseinket, míg mások egy kis rossz májúsággal próbáltak lebeszélni minket. A következő mondatok hangzottak többször is el: ” De hisz még alig ismeritek egymást” vagy “Nem korai ez egy kicsit?!” esetleg: “Clau, azt ne mond, hogy összeköltöztök…” de a kedvencemet is megemlíteném: “Végül is elég felelősségteljes, 3 hónap után összeköltözni” hozzátenném ha nem lenne nyilvánvaló, hogy ironikus volt a hangvétel. Viszont ebben a helyzetben és változásban is rájöttem, hogy kik is azok a személyek akikre mindig számíthatok és akik a valódi barátaim (nem sok, de egyért is rettenetesen hálás vagyok). Anyukámékról nem beszélve, akik minden egyes lépésemben támogattak és csak pozitívan álltak minden döntésemhez/döntésünkhöz. Nem szeretném ezt részletesebben kifejteni, de egy nagyon nagy köszönetet szeretnék küldeni azoknak az embereknek, akik velem együtt tudtak és tudnak örülni és tiszta szívvel jót kívánnak.
Visszatérve a költözéshez, sokan tettetek fel kérdést ezzel kapcsolatban így megszületett ez a cikk. Amivel kezdeném, hogy nem volt számomra kérdés. Talán ez volt életem egyik legerősebb: IGENje. Amire rájöttem, hogy az idő nagyon sok esetben nem számít. Lehetsz valakivel együtt több évet és úgy érzed nem ismeritek egymást, de lehetsz valakivel együtt 3 napot és úgy érzed, ismered és őt szeretnéd az egész életedben. Nem számítottam egy ekkora változásra, de a legjobbkor jött. Kívülről-belülről megváltoztatott és a legjobb érzés a szerelmeddel együtt élni.
Amikor régebben elgondolkodtam, hogy egyszer majd valakivel együtt fogok élni, mindig annyira valótlannak tűnt. “Én, valakivel közösen?! De hát még annyira kislánynak érzem magam és olyan elviselhetetlen is vagyok…Kizárt, hogy valaki ezt bírni fogja arról nem beszélve, hogy imádok egyedül lenni és nekem kell a nagy tér.” Ezek a gondolatok cikáztak bennem és néha elszórakoztam a gondolattal, de valóságalapja sose volt. Aztán jött Ádám és együtt közösen mindent megvalósítottunk, amire vágytunk. Hármat pislogtam és már jobbra-balra mászkáltunk, utazgatni kezdtünk, leküzdöttem vele rengeteg félelmem és a negyedik pislogásra már a közös otthonunkban ébredtem.
Ádám tipikusan az a férfi, aki nem beszél hanem cselekszik. Ő az aki ha valamit a fejébe vesz végig viszi, Ő az akire teljesen nyugodt lélekkel támaszkodhatok, mert árad belőle a biztonság. Mielőtt azt hiszitek, hogy sztárolom: nem sztárolom, hanem 100%-ban felnézek rá és nekünk így épült fel a kapcsolatunk: taktikák, játszmák nélkül. Ahol nap mint nap kimondjuk egymásnak, hogy mennyire szeretjük egymást és mennyire büszkék vagyunk egymásra. Mi nem bántjuk egymást és nem játszunk büszkeségi versenyeket, mi nem egymás alatt vagy felett vagyunk, hanem egymás mellett. Ez a kapcsolatunk legnagyobb titka.
Szóval, Ő az aki soha nem akar engem sírni látni csak mosolyogni és mindent meg is tesz ennek érdekében. Vicces, magabiztos és rettenetesen imádjuk egymást. Miért ne költöztünk volna össze?! A döntés hozzánk igazodott, hiszen gyönyörű egy hónapunk volt és imádjuk az együttélést. Nincs jobb, mint gondoskodni egymásról és várni egymást haza. Közösen vásárolni, közösen főzni és közösen szépítgetni a közös otthonunkat. Nincs jobb érzés, mint a szerelmed mellett felkelni és elaludni és az összetartozás érzése, ami a legjobb az egészben. Egy kis csapat vagyunk és leszünk.
Úgy gondolom minden ember maga írja a történetét és az élet túl rövid ahhoz, hogy várjunk vagy féljünk megtenni lépéseket. Mindenkit más tesz boldoggá. Engem például egyáltalán nem érdekelnek az egyetemi bulik vagy a hétvégi berúgások és a pasizás rejtelmei. Szeretek boldog lenni és szeretek nem átlagos életet élni. Szeretem, hogy van egy társam, szerelmem akivel együtt építkezünk és akivel közösen látjuk a fényes jövőnket miközben nagy mosollyal éljük meg a jelent.
Ha egyet tanácsolhatok, akkor az az, hogy mindig vágjatok bele olyan dolgokba, amiket a társadalom néha megvet…és ami még fontosabb: soha nem szabad másra hallgatni, merni kell és megnyerni!:) 
Perepelica Claudia
Spirit Village 