Teljesen őszinte leszek, de Ti akik több éve vagy pár írásom erejéig tartotok velem, szerintem már megszoktátok. Sokszor tabuk vagy elvárások nélkül, írom le a gondolataim. Úgy gondolom ebben a világban legyünk többen azok akik újat akarnak mutatni, akik segíteni szeretnének és akiknek nem mindegy merre halad az életük és milyen kapcsolataik vannak.
A férfi-női közötti kapcsolat, a kedvenc témám és szeretem boncolgatni. Ez most sem lesz másképp, kicsit mélyebbre ástam és kimondom: napjainkban egyre kevesebb a valódi társ viszony és virágoznak az egészségtelen kapcsolatok. Persze közel sem szeretnék drámai vagy tragikus lenni, hiszen minek. Mindannyian eldönthetjük az utunkat és azt is kivel kötjük vagy szakítjuk meg az életünket.
A tini kapcsolatok többsége, sokszor komolytalan. Egy-két év leforgása alatt kiderül, mennyire lesz tartós és komoly. A gimnáziumban még jóízűen elvitatkoztunk majd összebújunk. Leugrunk a büfébe egy békülős melegszendvicsért vagy pogácsáért, majd délután egy hatalmasat sétálunk a parkban és beülünk fagyizni a kedvenc cukrászdánkba. Sehol egy cél, egy komoly gondolat csak az ismerkedés és az új dolgok átélése. Az első csók, szeretkezés. Persze többen vannak azok akik ezt mind már akár általános iskolában is átélik (én nem voltam egy korán érő típus).
Aztán ha kikerülünk a felnőtt világba, hirtelen minden átértékelődik. Érdekelni kezd több minden és jönnek a felnőtt élet velejárói. Az a jó ha valahol, mindannyian gyerekek tudunk maradni és nem félünk felnőni. Ez egy paradoxon, ami működik. Ki mondta, hogy nem lehet mesét nézni 25 évesen vagy dolgozni 18 évesen?!
Jó eseteben céljaink és álmaink lesznek, amikért már tenni is akarunk. Jobb esetben már dolgozunk is azokon. Társra kezdünk vágyni és nem egy pasira vagy egy csajra. Vonzódni nagyon is könnyen tudunk. Elég egy szép dekoltázs, egy izmos férfi has és már tetszik is amit látunk. A szívünk és a lelkünk már ennél többre vágyik. A vonzódás mellett, társra vágyik. Akivel végig tud menni egy úton és nem kell tartania az akadályoktól. Ez manapság, valóban ritka.
Sokan húspiacra vágynak, az éjszakában tombolnak és keresik a könnyű élvezeteket. Amiket most és rögtön meglehet kapni. Kell a szexi nő vagy a szexi pasi. A szépen kirakott dekoltázs vagy a vörös rúzs. Tetszik a feltöltött száj vagy a több milliós autó. Most jó, más nem fontos. Ó…pedig dehogynem. Nagyon is fontos, ha valahova haladni szeretnénk az életben. Ha az életcélunk annyi, hogy egymás mellett éljünk mint a fadarabok, néha megcsaljuk egymást aztán egy nagyot zabáljunk a mekiben és megigyuk az esti sörünket akkor nem szóltam. Valaki szenvedni akar és mindig egy jobb élet után sóvárogni és másokat irigyelni, miközben ő maga semmi mást nem csinál csak ül a kanapén. (Nem szeretnék ítélkezni és ha valaki valóban erre vágyik azzal sincs semmi gond, de nem vagyunk egyformák.)
A társkapcsolat egészen más. Ott a lélekre összpontosul minden. Gyönyörűek leszünk egymás szemében, mert ismerjük egymás lelkét. Pillantásokból olvasunk és nincs olyan, hogy enyém meg a tiéd. Közös út van és ez egy olyan stabil kapocs ami az idő előrehaladtával nem gyengül, hanem épül. A hibákat nem elrejtve, hozzuk ki egymásból a legjobbat és ott vagyunk egymásnak. A beszélgetés soha nem unalmas, mindig építő. A fogság helyett a szabadságot jelenti a társkapcsolat. Nem kell megjátszanod magad, nem kell elbújnod, mert úgy vagy jó ahogy vagy. A bábuk helyett emberek vagytok, akik előtt egy közös út áll. Ahogy mondani szokták: jóban és rosszban együtt és kitartani valami mellett, amiben hisztek. Elfutamodni mindig könnyebb, mint szembenézni de ha valaki a boldogságot választja akkor a bátorságot is.
Perepelica Claudia
Spirit Village 