AZ “INSTAGRAM CELEB” életmód

Kedves Mindenki aki szerint a boldogság az, hogy ingyen kapunk dolgokat! 

Nem szeretnék gonoszkodni, de sajnos vagy nem sajnos nyers vagyok és őszinte. Nagyon sok bántás érte a közelmúltban a társaimat és engem is az “ingyen életről” amit szeretnék most egy szép levélben megköszönni. Megköszönni, hogy energiátok van rólunk beszélni és energiátok van arra, hogy teljesen degradáljátok a munkánkat. Viszont tévedésben, nem jó élni. Ezt a bejegyzést egy pozitív posztnak szeretném nyilvánítani, hogy kissé átlássatok a munkán ami odavezet, hogy valóban vannak szponzoraink és ez egy SZAKMA. Mi nem azok vagyunk, akik semmi mást nem csinálnak csak ülnek a kanapén és csönget a postás, mert sorozatosan kapjuk a csomagokat. Mi nem azok vagyunk akiket boldoggá lehet tenni az ingyen termékekkel. Mi nem azok vagyunk akiknek az életcéljuk az, hogy minden ingyen legyen. Sőt, sajtótájékoztatókra sem azért járunk, hogy megtömjük a zsebünket a garnélarákokkal. Nem azok vagyunk akik rengeteg selfiet lőnek és kirakjuk mindennap a melleinket vagy a fenekünket, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet.

Kissé nevetséges ami néha itthon folyik. Sokszor kezd elegem lenni, hogy miért kell ennyire beszűkülten gondolkodni. A bloggerkedés egy szakma. Egy jól felépített Instagram feed is hozhat milliókat, ha valakinek nagyon jó érzéke van a marketinghez és minőségi anyagot készít. Külföldön ez egy teljesen elfogadott tény, hogy a bloggerek főállású személyek. Képesek 12-18 órát is dolgozni egy nap és saját maguk osztják be az idejüket. Több órát ülnek a laptopjuk előtt, képeket szerkesztenek vagy videókat vágnak. Fotózásra sietnek vagy több napos projektet készítenek egy adott márkával. Üzletasszonyokká is válnak mivel egy jó marketing stratégiával és szép érzékkel megáldott személynek bizony tárgyalnia is tudni kell. Sajtótájékoztatókon jelennek meg és van, hogy reggel 6-tól talpon vannak és éjfél előtt nem kerülnek ágyba. A nemzetközi bloggerekről ne is beszéljünk… Utazások, fashion weekek, jetlag és a háttérmunkát még meg se említettem. A több milliós nézettséggel és követővel rendelkező személyek mögött, gyakran kész csapat áll. Ez egy tudatosan felépített branding. Nem hinnétek, de egy jól sikerült fotó vagy egy jól sikerült anyag mögött nagyon sok alvatlan éjszaka és munka áll.

A Forbes Under 30 listán több blogger is áll, mivel ez egy erős iparággá nőtte ki magát. Megemlíteném Chiara Ferragnit aki jelenleg az első helyen áll a blogger szakmában. Majdnem 8 millióan követik, csak az Instagramon. A kedvenceim közé sorolnám Kristina Bazant vagy  a Song of Style bloggerét, Aimee Songot. Itthon is vannak olyan leányzók akikre maximálisan feltudok nézni és főállásban bloggerkednek. Megemlíteném Anitát, a Festy In Style bloggért vagy Karin Dragost akik olyan minőségben dolgoznak, hogy le a kalappal. Az egyik kedvencem Drencseva Nati, akivel már volt egy közös projektem és láttam, hogy mennyire maximalista és szívvel-lélekkel dolgozik. Ő már egy saját márkát is alapított, a NANA’S ruhamárkát. A legújabb kedvencem között ott van Szabó Hédi is akinek a kreatív ötletei határtalanok. Megemlíthetném még Dórit, a Chloe From the Woods bloggerét vagy Vivit, a Fifty Pairs of Shoes bloggerináját akik főállásban bloggerkednek és itthon is erősítik a mezőnyt. Külön megszeretném említeni, hogy a kedvesség és a szerénység jellemzi őket, ami nélkül nincs siker. Nem villogtatnak, hanem dolgoznak.

Persze ez egy olyan szakma amit csak szenvedéllyel és szeretettel lehet csinálni, másképp felesleges. Szóval valóban hatalmas szerelem köt minket a munkánkhoz és mindennapi életben saját magunkat motiváljuk, hogy jobbak és jobbak legyünk. Vannak együttműködéseink, részt veszünk kollaborációkban és igen, pénzt is keresünk vele. Ugyanúgy ahogy valaki egy magazinnál dolgozik, esetleg fotósként vagy pékként. Valaki könyvet ír, valaki előadásokat tart van aki a divatot reprezentálja. Van aki saját márkát alapít és van aki nemzetközileg is elismert lesz. Lépcsőzgetés és mindig van feljebb. Nem hullik semmi az ölünkbe és mindenért megdolgozunk, ami lehet kissé meghökkentő. Félreértés ne legyen, itt nem szeretném sajnáltatni magamat vagy más blogger leányzót csak szeretném, hogy ez a felfogás itthon is egyre elfogadottabb legyen és ne legyünk irigyek egymás sikereire. 

Amikor pedig a saját munkámra gondolok, akkor a célom egy személyes kapcsolat kialakítása. Szeretem, hogy naponta kapok leveleket és üzeneteket Tőletek és jó érzés, hogy erőt tudok adni Nektek. Nincs jobb érzés, mint másokat motiválni és ösztönözni, hogy az álmainkért sokszor harcolni kell és dolgozni de nincs lehetetlen. Ne legyünk irigyek az ingyen hamburgerre vagy a milliós összegekre. Építsük magunkat és fókuszáljunk arra amiben jók vagyunk. Az irigység soha nem vezet sehova…ja és az “Instagram celeb” kifejezés sem ránk vall.:)

Perepelica Claudia