Feszült arccal figyeled mi történik velem. Figyeled ahogy néha zuhanok és néha emelkedem. Azt mondod segíteni akarsz, de már rég nem tudsz. Menthetetlenül próbálod magadat becsapni aztán engem is. Próbálsz figyelmet harcolni utána pedig szépen eltűnsz. Talán olyan vagy mint egy szellem. Próbálsz összetörni majd összerakni. Szereted ha meggyengítesz és aztán újból keresel, ha megerősödtem. Szeretnéd, hogy első legyél de valamit már nem lehet számokban mérni. Akarsz majd elbújsz. Olyan vagy, mint mikor a nap kibújik a felhő mögül majd hirtelen le szakad az ég. Érthetetlen, túl sok majd túl kevés és hirtelen romantikus majd ironikus.
Szereted ha bedőlök neked és rajongsz ha elkezdelek újra tisztelni. Ki ölnéd az embereket mellőlem majd szépen mosolyogva te is ott hagynál. Hallgattam rád, sőt talán te voltál az egyetlen akinek szót fogadtam. Mint egy gyáva kislány akit irányítani tudsz. Ideig óráig ott voltam és bebújtam mögéd, eldobtam mindent de mégis nyertem. Aztán elvesztettem, mert megint szakadni kezdett az eső és te nem szeretsz megázni. Nem szereted ha vizes leszel és utána meg kell szárítani a ruháidat, pedig én megszárítottam volna… Vagy megvárhattuk volna míg újra kisüt a nap. De te türelmetlen voltál.
Jössz mész, felkavarod ami éppen megnyugodni látszott és próbálod birtokolni a birtokolhatatlant. Utálsz majd szeretsz és végül mindig megijedsz. Egyenes vagy, de valahogy a tetteid másról árulkodnak. Elhiszem amit mondasz, de aztán másnap mintha csak álmodtam volna. Reménytelen, élettelen és kihalt szavakkal rúgsz belém. Önzően szeretsz, amiben beragadtál. Engedd el azt ami lenni szeretnél, mert te soha nem leszel az… Ne mondj ígéreteket mikor csak forgatod a szavaid. Ne húzz vissza, ha menni akarok. Nem tettem , én is engedtelek. Mindenféle terror nélkül. Néha elgondolkodom, hogy meddig akarsz menni. Addig akarsz szeretni míg megutálsz?! Addig akarsz velem játszani míg felemészt a tekintetem is?!
Döntsd el ki vagy és szedd le a faladról a képeinket. Törd össze és kezd újra. Ne körözz abban ahol te sem tudod, hogyan szeretnél kijönni. Ne akarj elmenni a végletekig. Nem játszunk a szabályaid szerint és tudom, hogy hibáztam…Hagytam összetörni magam. Adtam az esélyeket és mindenkivel szembe mentem. Védtelek és szerettelek. Te meg törtél majd szerettél majd megütöttél. A kést is forgathattad bennem és valahogy a gyönyör éltetett. Gyengék vagyunk, gyenge vagy és én is gyenge vagyok. Talán senkinek nem volt ekkora hatalma felettem, mint neked. Kislány voltam és ma már úgy érzem ideje felnőnöm.
Perepelica Claudia
Spirit Village 