Talán nehéz elfogadni, talán nem de nagyon romantikus vagyok. Szeretem amikor reggel felkelek az ágyból és ott a kéz, hogy visszahúzzon „kicsim még egy öt percet maradj itt velem”. Nem kell, hogy ágyba hozd a hatalmas reggelit, megcsinálom én gyorsan míg te zuhanyzol. Viszont nem árt tudnod, hogy hétfő reggeleket nem nagyon tudom elviselni, ilyenkor ne várd, hogy helyetted csináljam a reggelit. Mindent szeretek ami egyszerű.
Nem kell engem mindenféle étterembe vinned vagy ajándékokkal elhalmoznod. Nem szeretnék szép órákat vagy ékszereket kapni tőled. Nem szeretnék egy álcát viselni. Nem akarom, hogy arról szóljon az életünk, hogy hova menjünk helyette azt szeretném, hogy tudjuk hol vagyunk és élvezzük.
Minden varázslat a természetességben rejlik. Szeretek ruha nélkül vagy szakadt pólóban aludni. Szeretem a finom illatokat. A kávé illatát, a megpirított hagymát vagy a friss gyümölcs illatát. Szeretek reggel kézzel narancsot facsarni és utána még egy órát beszélgetni, hogy vajon ma milyen varázslat fog velünk történni. Szeretek meztelen lenni és úgy sétálni a lakásban. Szeretek smink nélkül lenni és csak a kedvenc mandulás ajakbalzsamomat használni. Tudod amitől mindig megkívánod a számat. „Mert annyira ellenállhatatlan.” Ezen pedig szeretek mindig mosolyogni…Imádom, hogy a legegyszerűbb dolgokban találod meg a boldogságot. Innen tudom, hogy olyan vagy mint én.
Nem kell messzire mennünk és nem kell egymást semmivel lenyűgöznünk. Nem kell ordítanunk a világgal, mert itt vagyunk egymásnak mi. Mi akik beülünk a kocsiba és csak megyünk és hallgatjuk a zenét. Néha felhangosítom…néha lehalkítom és csak szeretek a csended lenni. A közös csend… talán a legértékesebb dolog. Aztán jobbra pillantasz és meglátsz engem és megint mosolyra húzódik a szád. Szeretsz engem…ennél fontosabb dolog nincs. Látom a szemedben és a lelkedben.
Szeretem amikor megkérdezed tőlem, hogy éhes vagyok-e . Mert ha igen, akkor ma közösen főzünk és kicsit mocskos módon, de az ágy felé vesszük az irányt. Szeretem, hogy nem adsz hatalmas mű csokrokat csak meglátod az öreg nénit, aki épp csodaszép tulipánokat árul és rögtön rám gondolsz. Tudod, hogy mennyire örülök annak, hogy egy öreg nénitől vásároltál nem pedig valami neves virágboltban. Szeretem, hogy tudod milyen vagyok. A szemembe nézel és látod a legmélyebb sebeimet.
Megszerettem a vasárnapokat is…amit régebben utáltam. Sőt, talán az egyik kedvenc napom lett. Ilyenkor elmegyünk a piacra és veszünk mindenféle jót, majd egy hatalmas pokróccal lehemperedünk az erdő közepére és csak nézzük a csodaszép eget miközben epret majszolunk. Szeretem, hogy az estéink olyanok, mint a legutóbbi romantikus film amit közösen néztünk. Olyan, hogy is mondjam… egyszerűen tökéletes?! Egymás karjaiban elveszünk és csak érezzük egymás levegővételeit. Imádok a karjaidban elaludni, mint egy soha véget nem érő tündérmese.
Annyira szeretek őszinte és tiszta lenni. Ez a legjobb érzés, hogy tisztának érzem magam. Kívülről belülről. Nem kell romlott éjszakákat átélnem vagy hazudoznom. Nem kell különleges szeszeknek és a mámorának élnem. Helyette megtaláltam magamban és benned is a boldogságot. Már az sem érdekel, ha elköltözünk messze innen egy kis faházba. Egy vágyam azért mégis csak van: legyen az otthonunkban egy kandalló. Amit begyújthatunk ha fázunk vagy ha szükségünk van egy kis plusz melegségre. Nem szeretnék világot megváltani vagy hatalmas csatákat vívni. Téged szeretnélek és a kis faházunkat. Ahol mindig meleg és őszinte marad a szívünk.
Friss levegőt szeretnék szívni és hatalmas mosolyban élni. Szeretnék egy életet ahol semmi nem fogy el. Se a mosoly, sem az őszinteség és sem a boldogság.
Szeretnék filmet nézni szombat esténként és piknikezni vasárnaponként. Szeretnék sört inni, miközben meccset nézzük a helyi kocsmában és utána hazamenni nevetve, hogy mennyire nincs bennem semmi nőiesség. Szeretnélek csókolni és ölelni, ameddig csak lehet és hatalmasakat túrákat tenni, hogy mindketten kifulladva dőljünk be az ágyba. Szeretem, hogy más vagy. Mások vagyunk. Köze sincs a felszínességnek vagy az élet romlott oldalának. Nincsenek titkaink vagy egymás előtt elrejtett félelmeink. Kipakoltunk mindent azt asztalra. Nincsenek elhallgatott szavaink egymás előtt.
Ezért vagyunk nagyon erősek, mert tudjuk kik vagyunk. Nem csak ide-oda hintázunk. Olvasunk, alkotunk és közösen festünk…és olyan életet , amilyet csak mi akarunk. Szeretünk mások lenni és szeretünk egymásék lenni. Nincs megkérdőjelezés vagy tárgyiasított magatartás. Csak te meg én és a mi kis otthonunk…erdő mélyén a faházunk.
Perepelica Claudia
Spirit Village 