Engedd, hogy más szeressen…

Tűz volt, nagyon lángoltunk. Te meg én. Olyanok voltunk, mint akiket nem lehet megfékezni vagy elszakítani. Erősen égetett minket és hagytuk. Engedtük, hogy a forróság minden testrészünket átjárja. Testünk még élvezte a lelkünk már kevésbé. Kezdett megégetni mindkettőnket. Először még csak nevettünk rajta majd később veszélyes játékba menekültünk. Nem oltottuk ki a tüzet, mert bíztunk a forró erőben. Aztán szépen lassan a tűz elért téged de engem már nem. Utána ez megfordult és egymást gyújtottuk fel. Mik vagyunk mi?!

Azt szokták mondani a tűzzel nem érdemes játszani. Én pedig azt mondom a tűzzel kell játszani, de ha elkezdi égetni a szádat akkor oltsd el. Minél gyorsabban, nehogy az egész testedet és lelkedet felégesse. Ne várd meg azt amikor csak hamu maradsz. Tartsd égve a lángot vagy oltsd el, de úszd meg kisebb égésekkel.

Aztán szépen lassan valahogy megfékeztük. Most pedig itt az idő, hogy ne emlékezzünk a tűz erejére. Eljött az idő, hogy boldognak láss. Ketyeg az óra és szépen lassan múlnak az égési sebeim. Féltem…nagyon rettegtem, hogy valaki újra a tűzzel akar játszani így nagy vonalban elkerültem a lehetőségeket. De az élet, így lényegtelen. Eljött annak az ideje, hogy engedd a szerelmet . Engedd ha veled nem, de mással menjen. Engedd, hogy valaki magához húzzon és én biztonságban legyek. Engedd, hogy más megadja nekem a szeretetet , a levegőt és a boldogságot és a biztonságot.

Engedd, hogy szépen lassan más ember fogja meg a kezem és más ember tartsa a hátamat. Te már ezt nem tudod és nem is akarod. Így kérlek ne gátolj. Ne bizonytalaníts el, soha többet. Biztosra építek és melegségre. Családra, szerelemre, mosolyokra. Ez az ami a tét. A kocka forog és a tűz kiégett.

Megígérem én is megteszem ezt. Elengedem azt aki melletted voltam, elengedem azt akik voltunk, hogy azok legyünk akik lenni akarunk. Engedem, hogy más csókoljon és más szeressen. Az én szeretetem már édes kevés , te is tudod, hogy nem erre vágysz. Engedd, hogy más gyújtson meg és újra megmelegítse a szíved. Azt a hatalmas szíved. Engedd, hogy boldog legyél. Ne foglalkozz az elszórt hamuval és a kis sebeiddel. Azok elfognak múlni. Szépen lassan beforrnak, ahogy más fog csókolni és más fog simogatni. Teljes szívből és odaadással. Aki tisztelni fogja minden egyes mozdulatodat és aki szeretni fog veled játszani.

Fogadd el, hogy a játszmákat nem szerettem és ezután sem fogom szeretni. Értsd meg, hogy nem szeretek megsebesülni és nem szeretek érzelmeket kockára tenni. Nekem gyorsan törik a szívem. Kérlek kívánd nekem , hogy védjenek és szeressenek. Kérlek kívánd nekem azt amit mindig is szerettem volna és engedd, hogy a láng többet ne gyúljon fel. Egy kis pillanatra sem. Ne engedd, hogy megsebezzük azt ami már porrá lett.

Perepelica Claudia