A hosszú és boldog párkapcsolat, dióhéjban

Valahogy mindig az írás felé sodor az élet. Ha nem írok, pár nap múlva mindennél jobban  hiányzik. Ha írok, akkor pedig  csak jön és jön az ihlet. Az írást mindig is egy veszélyesebb foglalkozásnak tartottam, ugyanis az ember megnyílik, és az olvasók vagy befogadják vagy elutasítják a gondolataim. Régen írtam személyesebb bejegyzést, de újra elöntött az ihlet, hogy átadjam a gondolataim. 

Így fogadjátok szeretettel, az őszinte soraim, a hosszú és boldog párkapcsolatról: 

Sokan vágynak arra, hogy legyen egy társuk az életben. Valahol mindannyian erre vágyunk, ha bevalljuk magunknak ha nem. Ha teljesen elridegedve élünk a világtól, és többször vágtak át, még mindig ott a remény, hogy jön valaki, aki majd bebizonyítja, hogy létezik igazi társ az életben. Ha bevalljuk, ha nem. Aki mindig ott lesz, és nem futamodik meg a legelső és/vagy a harmadik problémánál sem. Aki kitartó, lehet rá számítani és mindezek mellett hűséges társ. 

Nem sok férfit engedtem magamhoz közel, és ezt a mai napig nem bánom. Sokszor voltam impulzív, kicsit nyersebb a kelleténél és nem mindig viselkedtem vonzóan. Ha valaki közeledni akart felém, akkor az elején távolságtartó voltam, és csak fokozatosan engedtem magam kiismerni és jobban megismerni. Ha valaki közel akart hozzám kerülni, akkor a türelem volt az első számú szempont. Ennél a pontnál sokszor bedőlt a “játék”, én pedig nyugodtan feküdtem vissza az ágyamba és néztem tovább a kedvenc sorozataim. Mielőtt valaki úgy gondolná, hogy most lenézően szeretnék beszélni a férfiakról vagy éppenséggel szeretném magam jobb színbe felmutatni, téved. Ez csupán abból indul ki, hogy nem szeretném magam az életem során megjátszani, ugyanis szeretnék mindig őszintén “én” lenni. 

De mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy nem szeretnék egy olyan életet, ahol egy olyan karaktert kell megjátszanom, ami nem is én vagyok. Nem vágyok olyan életre, ahol bármiféle szerepet kell betöltenem. Ehhez túlságosan is egyszerű vagyok. Nem vágyom arra, hogy mindig, minden körülmény között a tökéletes nőt mutassam. Ugyanis messziről és közelről sem vagyok tökéletes. Követek el hibákat, vannak gyengeségeim és sok a kétely bennem. Ezeket pedig nem szeretem elbújtatni, ugyanis ez is mind én vagyok. 

Egy hosszú párkapcsolat alappillére pedig az, hogy mersz önmagad lenni. A színtiszta önmagad. Ahol nem akarod bebizonyítani a másiknak, hogy te elég érett és tökéletes vagy, hanem elfogadjátok egymást úgy, ahogy vagytok. Ez nem azt jelenti, hogy elhanyagoljátok magatokat és bármi belefér a kapcsolata! Nem! Ez azt jelenti, hogy nem kell egymás mellől elrejteni a gyengeségeiteket. Nem kell a takaró alá pakolni a hibáitokat, hanem őszintén tudtok róla beszélni és ketten egymást erősíteni tudjátok. Kiálltok egymásért és felelősséget vállatok a kapcsolatotokért.

Létezik hosszú és tartós szerelem és önzetlen szeretet. Igen, létezik! A legtöbb ember könnyen elfelejt hinni a jóságban és a szeretetben, de ez az ami a világot összetartja. Lesz olyan az életedben, akinek mindent, félelem nélkül elmondhatsz akiben annyira megtudsz majd bízni, hogy soha nem kell meggondolnod, hogy mit ejtesz ki a szádon. Ő ismerni fogja a valódi énedet és soha nem kell majd magyarázkodnod, egy-egy meggondolatlan hozzászólásért, mert ismerni fog. Mélyen, ott belül. Ő lesz az aki soha nem fog tudni úgy elaludni, hogy ha te szomorú vagy. Ilyenkor is mindig ott lesz és fogni fogja a kezed és erősen ölelni fog. Soha de soha nem fog olyan tenni, amivel az érzéseidet megbántja, ugyanis a lelked egészsége számára az első számú feladat…és ez abszolút kölcsönös. 

A hosszú és boldog párkapcsolat titka, elsősorban az egó elengedése. Legalábbis a szubjektív megítélésem szerint. A mi kapcsolatunkban az egó minimális százalékban van jelen és ettől tudunk felszabadultak és vidámak maradni. Ugyanis ha két ember hátra hagyja az egóját és  önzetlenül tud szeretni, akkor abból bizony fantasztikus dolgok születhetnek. Gondolok itt egy minőségi és boldog életre, ami már önmagában is cél. Elrettentő számomra, hogy már felnőttként is sokszor látok olyat, hogy két ember akik elvileg szeretik egymást, nem tudnak dűlőre jutni, mivel az egójuk kettéjük közé áll. Ezek azok a dolgok, amikkel soha nem is tudtam és nem is akarok azonosulni. Ugyanis az egóval szépen lassan, kioltod a szerelmet majd a szeretetet. Ki akar olyan emberrel együtt lenni, aki csak saját magát akarja isteníteni? Ki akar olyan emberrel együtt lenni aki nem korrekt? Ki akar olyan emberrel együtt lenni, aki próbál megalázni? Ki akar olyan emberrel együtt lenni, akivel nem lehet felszabadultan újra gyerekként élni? 

A gondolataimat összegezve, pedig csak annyit szeretnék mondani, hogy az égvilágon a legjobb dolog, ha megtalálod a társad. Megtalálod azt, akivel közösen tudtok építkezni és támaszkodhattok egymásra, minden helyzetben. Nem hagyjátok soha cserben a másikat, mert ti egy kis csapat vagytok. Együtt minden könnyebb és együtt a nyugalom szigete vagytok. Nyugalmat és otthont találtok a másikban. Ennél varázslatosabb érzést el sem tudok képzelni. Tudom, hogy az életben bármi történik is velem, ott van mellettem a párom, aki nem csak a vőlegényem, szerelmem hanem a legjobb barátom is egyben. Ha úgy gondolod nem létezik ilyen, akkor megsúgom, hogy LÉTEZIK.:) 

 

A bejegyzést írta, szerkesztette: Perepelica Claudia