A huszonharmadik életévem merőben más, mint az eddigiek. Az érettség egy különös szelét érzem magamon, ha lehetek elég bátor egy ilyen kijelentéshez. Korábban már írtam erről, de újból késztetést érzek egy kis jegyzetet készíteni erről az érzésről. Egészen különös érzelmek és gondolatok fognak el és a lehetőségek zömét látom magam előtt. Néha megijedek, néha elbizonytalanodom és az emberek még mindig őszinte bizalommal avatnak be a történetükbe.
Mindannyian különböző utakat járunk be, változó élethelyzeteket élünk meg de egyvalami biztosan közös: szeretnénk élvezni az előttünk álló éveket/hónapokat/napokat. Ha nem is minden másodpercet, de legalább a napunk nagyobb részét érdemes elégedetten és boldogan eltölteni. Ehhez pedig elmaradhatatlannak tartom a folyamatos fejlődést, a megállás nélküli tanulni vágyást és az érettséget. Christian Dior egyszer így nyilatkozott: “Minél érettebbek vagyunk, annál egyszerűbb lesz a stílusunk.” Szerintem korántsem nyúlt mellé, hiszen az idő múlásával, hatalmas értékekre tehetünk szert.
Most biztosan egy kicsit furának tűnhet, hogy huszonhárom évesen a korról írok, de ha az ember nyitott a világra, akkor napról napra újabb tapasztalatokat él át, amit véleményem szerint nem vétek megosztani. Tavaly ilyenkor még a szakadt ruhadarok szerelmesei voltam, ma már előszeretettel tanulom és viselem az elegánsabb ruhadarabokat és élvezem, ahogy kezdem megérezni a nőiességem adta lehetőségeket. A klasszikus ruhadarabokkal is csak most kezdtem barátkozni és a valós minőséget is csak most kezdtem el értékelni.
Nadrág: H.R.V.T
Fehér blézer: Mango
Fehér top: H&M
Táska: Mango
Fotó: Antal Noémi