/ Fashion Illusztráció / Interjú Virág Nikolettel

Niki, előző alkalommal arról beszélgettünk, hogy mi a fashion skiccek népszerűségének a titka. Elnézvén a grafikáidat és az Instagramon található visszajelzéseket, azok többnyire a nőiesség témakörére épülnek. Mi inspirál?

Legfőképpen azt keresem, hogy a puhaság és a játékosság milyen módon érhető tetten, és ezek jellemzően lopott pillanatok, mozdulatok és hangulatok. Ébernek érdemes lenni, mert váratlanul jönnek-mennek. Szerintem nem arról van szó, hogy olykor nincs öröm a mindennapjainkban, inkább arról, hogy az öröm állandóan jelen van, csak nem vagyunk nyitottak rá vagy kellően figyelmesek. Ezeket az örömöket keresem, mert szerintem a luxus a mindennapokban rejlik.

fashion-illustration1

Mit jelent számodra az alkotás?

Választhatunk aközött, hogy dolgokat birtokolunk vagy alkotunk. Alkothatunk egy szép skiccet vagy tág értelemben egy működő emberi kapcsolatot. Én azért skiccelek, mert maximálisan kikapcsol, és új utakra visz. Minden skicc egy újabb kaland. Sosem lehet előre tudni, mi fog kiugrani a ceruzából.

Milyen technikát használsz, és miért éppen azt?

A kísérletezés érdekel, amely jelentős szabadságot nyújt számomra. Ceruza, toll, filc, körömlakk, virágok, ételek, csillámok játékával indul, amelyet aztán lefotózok, és Illustratorral vagy Photoshoppal illesztek hozzá olyan apróságokat, amelyekre esetleg egy toll nem alkalmas. Mixelgetem a digitális és a tradicionális megoldásokat. A skicc egyébként egy kifejezetten szigorú műfaj, mert nagyon kevéssel kell tudnod sokat mondani, ennél pedig csak a vízfesték nehezebb. Ha skiccről van szó, mindenképp a hófehér alap vonz, amin a szénszürke, a fekete és a rigid vörös dominál. A vízfesték más minőséget ad egy rajznak, a mélység és a fények ábrázolására alkalmas. Ezzel egyidejűleg a vízfesték teljesen kiszámíthatatlan és érdekes egyébként, mert akinek baja van a kontrollal, azonnal frusztrált lesz tőle, hiszen nem arra folyik, amerre szeretnéd.

A skicc ábrázolását tekintve melyik a kedvenc irányod?

A nagyvonalú és nagyívű ábrázolást kedvelem, amely mérsékelten kidolgozott.

A rajzolás sok emóciót igényel részedről?  

Fontos az emóció, de fontosabb, hogy a kísérletezés által olyan új szintekre érkezhetek, amelyekre rajzolás nélkül nem. Szerintem az a legizgalmasabb, amikor túl az emóciókon képes vagy megfigyelni, mit miért csinálsz, és észrevenni azokat a jelenségeket, amelyeket egyébként nem.

Mi az, ami meghatározó volt számodra, ha a művészetekről van szó?

P. Szűcs Juliannától művészettörténetet és Husz Máriától esztétikát tanultam, és a tőlük kapott ismeretek kitágították a látókörömet, mert széles spektrumban mutatták meg számomra a kultúrát és általában véve az ábrázolási módokat. Művészi toleranciát tanultam, amelyből azóta is profitálok, és ez az egyik legfontosabb, amit elsajátíthattam. Őszintén lelkendezve szoktam like-olni mások munkáit pl. az Instagramon, és ugyanezt is kapom vissza. A másik meghatározó élményem Firenzében „történt meg”, ez a legjobb kifejezés rá. Lenyűgöznek a monumentális freskók. A 4-5 méteres kopott, rózsaszín angyalfreskók hozták el számomra azt a lebegő érzést, amelyet azóta sem tapasztaltam. Pontocska volt az ember a térben, a művészettel körbeölelve, egy félhomállyal övezett, ódon kolostorban.

Tudomásom szerint digitálisan is rajzolsz, és akrillal is festesz. Mi volt a legnehezebb grafikai feladatod eddig?

Nem skicc volt. A hangulatot szem előtt tartva le kellett „másolnom” egy Jackson Pollock festményt, de más színekkel. Egy irodába került.

És sikerült?

Szerintem nem, a megrendelő szerint igen.

Említetted az Instagramot. Biztosan tud szárnyalni az ember attól, ha külföldi neves művészek követik. Mi a legszebb komment, amit eddig kaptál?

A British Vogue-nak és számos brit divatmárkának dolgozó illusztrátor hölgy végtelenül kedves dicséretei, és hogy az egyik legrangosabb illusztrációs magazin is felvett a listájára.

Visszatérve a skiccekre: ki a kedvenc fashion illusztrátorod?

David Downton. Gyönyörű, elegáns, letisztult portrékat készít. Azonnal át tudja adni bárkinek a valódi szépségét. Tele van szeretettel az ábrázolási módja, amely számomra is fontos.

És ha már szeretet: a rajzaidon helyenként felfedezhetők a cuki puli kutyák.

Gondolkodtam azon, hogy némi magyar jelleget hogyan vihetnék bele a mindennapi skiccekbe, és arra jutottam, hogy nem egy ornamens vagy egy általános értelemben vett motívum lesz, hanem a puli kutya. Most indul a PuliDog projektünk egy barátnőmmel, melynek keretében exkluzív Hungarikum ajándéktárgyakon fog megjelenni az a kutyus, amelyet a skicceken is láthattok.

Alig várjuk! Mi történik, amikor rajzolsz, hogy állsz neki, mi alapján találod ki a koncepciót?

Többnyire éjszaka skiccelek. A házi állatkák körbevesznek, megy a techno – amit nagyon szeretek –, külföldi magazinokat nézegetek, és egyszerűen felbukkan egy ötlet, amit vagy véghez viszek, vagy nem. A legnépszerűbb képeim kivétel nélkül mixelt női arcok vagy kutyás női alakok voltak. Eredetileg a privát profilomon, a barátaimnak kezdtem el a Mainiki sorozatot, de kinőtte magát.  Amennyiben a rajz megrendelésre készült, alaposan körbejárom a témát, és rengeteg vázlatot készítek. Fontos, hogy a stílus illeszkedjen a megrendelő profiljához.

  Végezetül: szerinted mi elengedhetetlen ehhez a szakmához?  

A lehető legnagyobb alázat a munka felé azzal parallel, hogy kitartsunk és kiálljunk amellett, amit képviselünk, és amiben hiszünk. Mindig van nálunk jobb, és ha látunk ilyen személyt, alaposan meg kell tőle tanulnunk mindent. Közel kell mennünk ahhoz, amire vágyunk. 