Valós ára az Instagram életnek

Azt hiszem eljutottam egy olyan pontra, ahol már nem tudom végignézni, ami sokszor a social media felületein folyik. Mivel én személy szerint a social media szakmában dolgozom, így sok mindent látok és sok minden mögé látok. Sokszor én is kapok hideget majd meleget, de úgy gondolom hiteles tudok maradni. Ne vegyetek jegyet a kész átverés showra. Valójában úgy érzed, hogy “ingyen” van, mivel nem fizetsz érte készpénzzel, de lehet a lelkeddel számolsz el. Ha figyeled akkor már vásárló vagy. Ha azért nézel fel valakire, mert sok a követője és mindig “tökéletesnek” néz ki, az a legnagyobb átverés. 

Csekkoljuk gyorsan az Instagram vagy Facebook oldalunkat és döbbenetes amit észlelünk, ha tudatosan tekintjük át. Tökéletes életek, tökéletes lábak, tökéletesen belőtt frizura és a vörös rúzs sincs elkenve. Gucci táskák, a több száz szál rózsák és a kiélt arcok. Nem szeretnék ítélkezni és most a “savanyú a szőlő” megjegyzéseket is hanyagoljuk. Egy nagyon erős probléma van: a fiatal generáció ebben nő fel. Ezt látja nap mint nap, erre kel és erre fekszik. Iskolában a szünetekben is ezt csekkolják és úgy gondolják minek iskolába járni, hiszen elég a plasztikázott mell és az orr és máris Dubai varázslatos képére ébredünk. Persze ez nem tudatosan jelentkezik, sokkal inkább a tudatalattijukat és a mi tudatalattinkat is mozgatja.

Mintha egy versenybe csöppentünk volna bele, ahol mutogatnunk kell, kinek megy jobban a sora. Ki az aki többször tud edzőterembe járni, ki az aki megteheti, hogy naponta beszárítja a haját. Ha valaki nem frissen manikűrözött körmökkel tesz fel képet, már ki is esett a játékból. Az nyer aki több és menőbb képet posztol repülőről, Dubairól, koktélokról és a feltöltött szájáról. Télen napbarnított combok az egyik menő utazási célpontról, Chanel táskával és hatalmas vigyorral. Plasztik, mű, felszínes… Ne értsetek félre, ezek mind lehetnek valóban csodálatos dolgok. Posztolni valóban egy jó dolog és én is mint mindenki más is szereti megörökíteni a legjobb és legkellemesebb pillanatokat. Arról nem beszélve, ha ez már valakinek a szakmájává növi ki magát. Ha valaki egy igényes és hiteles oldalt képes létrehozni azt előbb vagy utóbb esélyes, hogy megfizetik. A kérdés, hogy milyen áron?! A kérdés, hogy mennyire tudunk értéket közvetíteni?! A kérdés, hogy hiszünk a képnek vagy a másik oldalról is megvizsgáljuk?! Valóban értékes dolgot képvisel vagy csak a felszínességnek dőlünk be?!

Rettentő fontosnak tartom, hogy tudatosan figyeljük, hogy kit követünk és miért követünk. A social media lehet egy kellemes hely is, ha megválogatjuk a saját üzenetünket és figyelünk a mások értékeire. Inspirálhatjuk, motiválhatjuk vagy éppen taníthatjuk egymást. Erőt adhatunk, előrébb vihetjük egymást és támogathatjuk a másikat. Viszont rengeteg fiatal lány félreérti az életet. Soka , úgy gondolják elég meztelenre vetkőzni a több “likért és a követőkért”. Étkezési zavarok jelentkezhetnek fiatal vagy idősebb leányzóknál is, mert látják az idealizált fotókat a plasztik nőkről, akik több zsírleszíváson voltak és lehet egyéb kábítószerekhez is nyúlnak. A tökéletesség álcázása van a legmesszebb a valóságtól. Lássunk mögéjük és szelektáljunk. Nem minden az aminek látszik. 

 Mindig legyünk tisztába egy dologgal: egy fotó nem a valóság. Az egy pillanat, ami valakinél őszinte és valakinél nem az. A mosoly valakinek a lelkéből jön és valakinek az Instagram kamerájából érkezik. Valaki szívből posztol, míg mások validációból. Valakinek szüksége van a folyamatos megerősítésre és a folyamatosan a külvilágnak él. Rettentő fontosnak tartom, hogy legyenek napok amikor csak befele koncentrálunk és tudatos figyelünk a belső hangunkra. Amikor nem akarunk semmit mutogatni. Legyen olyan utazás ahova ha elutazol a szerelmeddel akkor nem fogsz publikálni, csak magatoknak, emlékbe készítetek fotókat. Napok amikor feltöltitek magatokat és nem a külvilágnak éltek. Amikor úgy vacsoráztok egy romantikus helyen, hogy mások nem tudnak róla. Sok embernek ez természetes, de ott vannak azok akik nem is érzik jól magukat hanem fortyognak, hogy valaki irigykedjen rájuk. Pedig nem kell, a legfontosabb a belső béke és az egyensúly. Nem mindig egyszerű megteremteni, de úgy gondolom (én is, aki a socal mediaban dolgozom és ebből teremtek pénzt), hogy legyenek napok amikor csak befele élünk és nem érdekelnek a plasztik menő babák. 

Ha meg posztolunk, törekedjünk a valóság megőrzésére. LÁNYOK, NŐK, MINDENKI! Tanulni igenis jó dolog, ha elolvastok egy könyvet és nem fotózzátok le, akkor is elolvastátok. Nem baj, ha smink nélkül indultok egy napnak, attól még ugyanolyan gyönyörűek vagytok! Ha letörött vagy lekopott a körmötök vagy körmötökről a festék, attól még mindig szépek és csodálatosak vagytok. Ne csekkoljátok a pasitok exét vagy a milliárdos feleségét. Teljesen lényegtelen, mert a legfontosabb, hogy ott belül igaziak és valódiak maradjunk. Őszinte gondolatokkal, érzésekkel. Azok a “tökéletes lányok” is sírnak, nekik is vannak rossz napjaik és nem mindig néznek ki úgy ahogy. Ahogy mi rólunk is lehet előnyös és előnytelen fotókat készíteni, de a lelkünk az attól még ott van. A legfontosabb, hogy ott belül dobogjon és felesleges hasonlítani akármelyik valótlan és tökéletesnek beállított leányzó életéhez a mi lelkünket. Ne adjátok el magatokat,maradjatok és maradjunk valódiak. 

Egy kis plusz felesleggel, néha lesírt szemfestékkel vagy ráncokkal amik szexivé teszik a kort. Maradjunk hűek magunkhoz és az életünkhöz. Ne büntessük magunkat, mert nem akarunk vagy nem tudunk mindennap edzőterembe járni, mert otthon vár a kisgyerek. Ne büntessük magunkat, mert nem tudunk mindig a topon lenni és vannak napok, amikor mackónadrágban érezzük magunkat a legjobban. Lehet (hashtag nem annyira “instalife”) de valódi és élet van benne. Posztoljunk továbbra is előszeretettel, de ügyeljünk arra, hogy ne sztároljunk olyan személyeket akiknek valójában segítségre lenne szüksége vagy olyan életet él, ami erkölcstelen. Ki vagyok vagy kik vagyunk, hogy ítélkezzünk: senkik, de a lelkünkre vigyázni kell. Maradjunk tiszták és valósak… illetve legyenek olyan pillanatok az életünkben, amiket nem rakunk ki mindenki szeme láttára. 🙂

IMG_6681

Perepelica Claudia

 

 

1 Comment

  1. Wehli Mark says:

    “Mindig legyünk tisztába egy dologgal:” mást jelent a -ba, és mást a -ban határozórag! Ha már ebből él a szerző..

Leave a Comment

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s