A férfitól…

Lehet nem a legjobbkor, de beléd szerettem. Te mutattad meg, hogy van szerelem első látásra. Próbáltam magamban elnyomni, de éjjel nappal te jársz az eszembe. Olyan vagy, mint egy kis angyal akit nekem küldtek. Eddig fenntartásaim voltak a nőkkel kapcsolatban és Te csak jöttél és mindent felkavartál. Az őszből hirtelen tavasz lett és azt veszem észre, hogy mindent örömmel csinálok. Örömmel kelek fel, örömmel fekszem le. Tegnap kimentem a tetőre egy pokróccal és néztem, hogy melyik ragyog a legjobban és csak rád gondoltam. Egyszerűen minden megszépült körülöttem. Amikor megláttalak az egyik este, ahogy morcosan ittad a péntek esti fröccsödet és megpillantottál, rám mosolyogtál. Abban a mosolyban pedig minden benne volt, ami nekem értékes. Az a mosoly elindított bennem valamit. Akkor kezdtem el érezni, hogy a pillanatok mennyire fontosak. Bármelyik pillanat, megmutathatja miért érdemes élnünk és miért érdemes mosolyognunk.

Férfi létemre nem értem, hogy vagyok képes ilyenre most is csak nevetek magamon. Létezik ilyen?! A kemény, erős oldalamból hirtelen egy érzelgős férfi lettem. De vállalom büszkén, mert tudom, hogy mi együtt leszünk. Abban a mosolyban tudom, hogy neked is tetszem. Tudom, hogy sok minden van benned és azt is tudom sokat gondolkodsz a múltadon és a jeleneden és azt is tudom, hogy mennyire nagy lelked van. Tudom, hogy nem szeretnél senkit bántani. Nagyon büszke vagyok rád, pedig csak pár hete találkoztunk.

Amikor nálam töltötted az éjszakát, mert megijedtél. Beszélgettünk hajnalig és utána az álomba menekültél. Én pedig betakartalak a kedvenc pokrócoddal és mosolyogtam. Hirtelen megtaláltad az otthonod és én is az otthonom. Nem adod magad és tudom lehet egy darabig még csak ismerkedünk. De otthont varázsoltál a zavart de békés lelkeddel. A legjobban az tetszett amikor reggel smink nélkül fáradt szemmel felkeltél és soha nem láttam még ennél szebb nőt. Hazavittelek és csak énekeltél, nem szóltál hozzám de megnyugtattalak. Otthont adhattam neked, amikor minden összeesni látszott körülötted. De tudom, hogy mennyire erős vagy. Szeretném, hogy tudd én itt leszek és semerre nem fogok menni csak veled. Ezt jegyezd meg.

Tudom félsz tőlem és nem szeretnél csalódni. Nem fogsz. Ha szomorú vagy elfoglak vinni autózni és csak zenét hallgatunk. Tudom ettől mindig jobb kedved lesz. Ha bántani akar valaki én nem fogom engedni. Vigyázni szeretnék rád és fogok is. Ha megijedsz akkor együtt fogunk a tetőn ülni és a csillagokat számolni. Karomban foglak tartani akárhányszor fájni fog valami. Hatalmas sétákra foglak vinni, ahol mindent elengedhetsz. Reggelit fogok neked csinálni, mert tudom mennyire szeretsz enni. Elmegyünk majd túrázni, csónakázni. Csókolni foglak ha engeded és hajnalig nevetni fogunk a hülyeségeiden. Tudom nem ismerlek rég óta, de mintha mindenedet ismerném. Megfoglak fejteni és mosolyogni fogsz. Ígérem.

Segítek a jelened lenni és könnyen levenni rólad a múlt nehéz súlyát. Felveheted a legmelegebb pulcsimat, amit annyira szeretsz. Odaadom neked a kockás ingem és a meleg puha zoknim, mert tudom így szeretsz a legjobban aludni. Figyelni fogok rád , mert nem tudom ki vagy, de mindent másképp látok, amióta rám mosolyogtál.

Köszönöm,

Claudia Perepelica