Megismerni a másikat. Együtt lenni valakivel, ismerni minden egyes gondolatát és mozdulatát. Megszeretni a gyengeségeit és elfogadni a hibáival együtt. Kitartani amikor mindenki más már rég elmenekülne. Fogni a másik kezét mikor minden széthullani látszik. Talán ilyen egy erős kapcsolat.
De mi van akkor amikor rájössz, hogy az ember akit mindennél jobban szerettél valójában nem létezik. Éreztetek már olyat, hogy valakiben mindennél jobban bíztatok és egy két pillanat alatt szertefoszlott?! Éreztetek már olyat, hogy aki mellett mindig kiállnál és védenéd valójában elárult a hátad mögött?! Hányszor csalódtál már olyan emberben akiben azt hitted sohasem fogsz?!
Az érzés amikor rájössz, hogy aki valaha a legfontosabb volt mára már egy idegen a szemedben és a lelkedben. Bármennyire próbálsz ragaszkodni a múltba rájössz, hogy valóságképtelen. Az az ember már nem létezik. Érdekes, hogy idővel milyen érzéseken és gondolatokon megyünk keresztül. Percek alatt lerombolhatod, amiben a legjobban bíztál.
Hibáztatod és magyarázatot várnál. Miért hazudott a szemedbe, miért kellett neki így döntenie és éveken keresztül sorolhatjuk a miérteket. Aztán utána rájössz arra, hogy minden amit érzel, belőled jön. Amikor ráébredsz arra, hogy azért fáj mert fordított esetben te nem így tettél volna. Te mindig őszinte voltál, míg ő sunnyogott. Mindig megoldást próbáltál keresni, míg ő kifogást. Mindig nélküled döntött, te pedig vele döntöttél. Követted míg ő el lökött. Soha nem adtál lejjebb, míg ő folyamatosan csak csúszni akart. Harcoltál, mikor már rég nem kellett volna. Elfelejtett, míg te még a felejtés gondolatát sem vetteted fel.
Többet vártunk volna, mert mi még ennél is többet tettünk volna. Csakhogy ez nem az ő hibája. Ez a te jó és tiszta lelked “hibája”. A hiba helyett pedig kijavítanám egy feladatra. A jó lelkedet sohase hagyd el. Ne változz meg azért, mert csalódtál. Ne akard neki visszaadni azt amit ő tett veled. Ne akarj az ő lelkére süllyedni. Az a lélek sem feltétlen rossz egyszerűen így alakította ki magát. A hazugságok, játszmák és nem őszinte lelkek szenvednek a legtöbbet. Azok az emberek akik magukba fordulnak és mást adnak elő mint akik valójában önmaguk. Az ő lelkük sír a legtöbbet, mert a szájuk nem tudja kimondani. Ezek a lelkek lesznek üresek és kihaltak, mert félnek és álarcot viselnek. Forrnak a dühtől, hogy nem mernek őszinték lenni. Ha nem tudatosan akkor tudat alatt.
A legveszélyesebb emberek mindig azok akiknek több személyiségük van. Figyeld meg, hogy együtt vagy egy férfival és romantikus, jó fiú, édes. Mikor pedig a haverjaival van akkor hirtelen kifordul magából és előadja a csajozógépet, mert hát ettől nagyfiúk vagyunk. Illetve attól érzi elég férfinak magát, ha hülyítheti a nőket és azok a tenyerükből esznek. Mást ad elő a szüleinek, a barátainak , más lányoknak és a barátnőjének. Több oldal, több szín és teljesen zavaros személyiség. Ezekbe lehet a legnagyobbakat botlani és ettől jó óvakodni. Itt ismerhetsz meg valakit, akit valójában nem ismersz és idő után áll össze a kép. Mozaik. Lehet két év után lehet 10 év után, de minden összeáll és mindenre választ kapsz. Az összes kérdésedre, az összes kételkedésedre. Amikor pedig összeállt, akkor megkönnyebbülsz. Onnantól átengeded és elengeded. Ez egy példa volt, de sok oldala van a csalódásnak és a félreismerésnek.
A csalódás azért történik, mert kiépítettél magadnak egy jövőképet, hogy mi hogyan fog történni. Saját magad értékrendjét helyezted a szeretett emberbe. Elhitted, hogy ő nem fogja ezt csinálni, mert te ezt sose tennéd. Áthelyezted a lelked a testébe és ebben bíztál. Elvileg három év kell egy párkapcsolatba, hogy teljesen megismerjük a másikat. Szerintem pedig egy élet se lenne elég, teljesen megismerni a másikat. Különböző élethelyzetek és változások akármelyik pillanatban megtörténhetnek, ami olyan eseményeket és érzéseket hozhat elő, hogy két perc alatt elveheti azt amiben hittél. Mindezek mellett teljesen pozitívan állok az élethez és az emberekhez. Nap mint nap találkozom csodálatos, hétköznapi hősökkel. Mindennap van ami megmelegíti a lelkemet és erre kell koncentrálni. Így jutottam el oda, hogy az energiavámpírokat, nem engedem közel magamhoz. Vissza se jöhetnek és elköszönök tőlük. Elköszönök mindentől ami felszínes, hazug és nem őszinte. Így lehet egyszer csalódom valakiben, de többet esélyt sem adok rá. 🙂
Perepelica Claudia
Spirit Village 